Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás jellemzői
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás egyedül a szülőkre tartozik, ha az iskolák távolsága miatt másként meg nem oldhatják, megengedtetik nekik a privát tanítók tartása, ez egyedül a belterületen lakóknak tilos.”207 Jellemzője volt ezeknek az iskoláknak az, hogy nem voltak állandóak, nem is működtek ugyanazon a helyen rendszeresen, fennmaradásukat a gyermekek száma és lakóhelye határozta meg. Az egyház később levizsgáztatta a tanítót és a tanulót, s így a presbitérium is az iskolát a pártfogásába vette. Az iskola elindíttatá- sát a szülők szervezték, a tüzelőt, a tanító fizetését ők biztosították. Később a fenntartásért azonban kérték iskolájuk támogatását és hivatalos elismerését. A békéscsabai evangélikus szlovákok 1853-ban Kisgerendás pusztán, 1855-ben Fürjesen, 1858-ban a Keszlei-tanyákon létesítettek zugiskolákat. Ezeket az iskolákat már az egyház pártfogásába vette, s a tanítók fizetését is meghatározták. A tanító minden gyermek után 1 forint 60 krajcár tandíjat és fűtésre egy zsák csutkát kapott a szülőktől, s maga a békéscsabai ágostai egyház is juttatott neki évenként 6 köböl búzát.208 Ugyan 1882. december 5-én megjelent a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 260-1882. sz. rendelete a zugiskolák megszüntetéséről, annak végrehajtása azonban évtizedekig is elhúzódott.209 1855-ben Szeberényi Gusztáv szuperintendens is elismerőn szólt róluk: „Igaz, hogy ezen iskolákban mind nem okleveles tanító van alkalmazva. Részint kiszolgált katonák, részint oly értelmes, különösen kegyes gondolkodású s életű emberek, akik a nyáron kaszával, kapával keresik kenyerüket, hogy családjukat eltartsák. De a felmutatható iskolákból és a félévi, valamint a nyári vizsgák alkalmából meggyőződhetik mindenki, hogy az írás és számolásban megnyugtató sikert képesek felmutatni. Azon kívül a tanyai tanítók az anyaegyháztól mérföldnyi távolságban, vasárnap és ünnepnapokon maguk körül gyűjtik a szülőket, velük énekelnek, imádkoznak, s nekik postillákat olvasnak.”210 Olykor-olykor a Felföldről is idevetődtek a tanyákra kóbor személyek, akik vállalkoztak önkéntes tanítóskodásra. Az egyház csak akkor figyelt fel rájuk, ha valamilyen törvénybe ütköző cselekedetet követtek el.211 Békés megye más részein is voltak ilyen iskolák.212 Gyulán ismeretes 1813- ból, hogy Schok Károly cserzővarga, az egyház sekrestyése, az orgona lábbal fújta- tója, a helyi iskola sérelmére alattomban és engedetlenül mintegy 80 gyermeket tanított.213 A nagyváradi kerületi főigazgató eltiltotta a „hamis tanítót” a tanítástól, majd a vármegye is figyelmeztette, hogy ha ellenszegül a tiltásnak, a vármegye tömlöcébe kerül. A nagyváradi főigazgató egyedül a jeles zeneszerző, Erkel Ferenc 207 DEDINSZKY 1986. 41-42. 208 SZENTKERESZTY 1932. 64-65. 209 KORNISS 1932. 316. 210 DEDINSZKY 1986. 43. 211 KORN1SS 1932. 316. 212 Békés megye nagy része a Békés-Csanádi löszhát vidékére esik. Itt jöttek létre a nagyhatárú mezővárosok (Békéscsaba, Gyula, Mezőberény, Gyoma, Szarvas), ahol jelentős tanyavilág alakult ki. (NO- VÁK 1986.) A helységtől távol élő szállások népe számára ezek az iskolák nélkülözhetetlenek voltak. 2,3 IMPLOM 1973. 331-332. 68
