Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás jellemzői
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Iában a népiskoláknál sokkal magasabb szinten álltak, de valójában ezek is népiskolák voltak. Brezovicán, Okolicsányban, Hlohovecen megtalálhatók az artikuláris egyházközségek iskolái is, melyeket az 1681. XXVI. te. alapján emeltek nagyobb rangra. Ilyen volt például Vadosnya, Nemeskér iskolája is. A falusi iskolák kezdetben hagyományos egytanítós népiskolák voltak vagy pedig szükségiskolák.203 A XVIII. század elején már kifejlett iskolarendszer működött Magyarországon. A főurak, nemesek által fenntartott gimnázium száma 19, a töredékesekkel együtt 27 volt. A szabad királyi városokban ugyancsak - a töredékesekkel együtt - 27 gimnáziumot tartottak fenn. A mezővárosokban 52, a falvakban 61 iskola működése vált ismeretessé. E négyféle iskolatípus - melyekben elemi iskoláztatás is történhetett - a XIX. századig fennmaradt. A XVIII. század elején az evangélikusoknak 167 iskolája lehetett.204 205 A rendes iskolák mellett megtalálhatóak a szükségiskolák is. Falvak, mezővárosok külső kerületeiben alakultak ki a szükségiskolák vagy zugiskolák. Általában az iskoláskorúak gyors létszámnövekedésével és az iskoláztatás szervezetlenségével magyarázható a létrejöttük. A Felvidéken - például Nyitra megyében -, valamint az evangélikus szórványokban keletkeztek, s a tanítást szükség- vagy al~ tanítók végezték. Rendszerint kibéreltek egy nagy helyiséget, ahová padokat állítottak be, és itt tanítottak 50-100 környékbeli gyermeket. A tanító tisztét olvasnitudó parasztgazda, kiszolgált katona, de olykor bába is betöltötte. írni, olvasni, számolni tanultak a gyermekek, sillabizálni az evangéliumból.203 Schedius 1806-os tanterve is említi már a zugiskolákat. Megfogalmazódott, hogy az egyházmegyei felügyeletnek minden „lappangó” magániskolát ellenőrzése alá kell vonnia.206 A szükségiskolák megtalálhatók a XIX. században, sőt Szelényi Ödön a XX. század elején is fontosnak tartotta még ezeket az iskolákat, mert nagy hiányt pótoltak. Békéscsabán is volt ilyen iskola, ennak oka lehetett az, hogy a szülők magukra maradtak gyermekeik iskoláztatási problémáival. Ezzel sem az egyház, sem a községi hatóság nem törődött, így a lakosság maga oldotta meg a tanítás problémáját. Békéscsabán az 1850-es években alakultak ki nagyobb számban, amelyekben paraszt vagy iparos ember tanította írásra, számolásra, olvasásra, hittanra a gyermekeket. Ezek igen egyszerű, primitív körülmények között létező iskolák voltak, amelyet később a törvényes, szabályos iskolarendszert sürgető állami hatóságok zugiskoláknak neveztek el. Békéscsabán az evangélikus egyház általában tudott ezek szervezéséről, s bár néha nehezen lehetett nyomon követni őket, végül mégis gondoskodásába vette őket. 1843-ban is történik említés róluk a békéscsabai evangélikus egyház jegyzőkönyvében. Akkor a következő határozatot hozták: „Mivel a gyermekek taníttatása 203 SZELÉNYI 1917. 81-82. 204 REZIK-MATTHAEDIS 1728. 205 SZELÉNYI 1917. 80-81. 206 Systema rei scholastici... 1991. 35. §. 28. 67
