Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - A népiskolák története Magyarországon
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Az elemi alsó népiskola a nélkülözhetetlen ismereteket és ügyességet közvetítette, a felsőbb népiskola ezeket az ismereteket bővíti és az ügyességet, készséget fokozza. A mindennapi elemi népiskolát végzettek közül a fiúkat 3, a leányokat 2 évig további oktatásban részesíti.181 A népiskolák kezdetben osztatlanok voltak. Ez azt jelentette, hogy egy-egy hatosztályos népiskola összes osztályát egyetlen tanító tanította. A részben osztott népiskolában egy-egy tanító több osztályt - kettőt, hármat - is tanított egyszerre, így egy hatosztályos népiskolában két vagy három tanító alkalmazása kielégítette a szükségleteket. Az osztott népiskolában az egyes, különböző tananyagot tanuló tanulócsoportokat külön-külön egy-egy szakképzett tanító tanította. Ez egy hatosztályos népiskola esetében hat tanító működését jelentette.182 Az evangélikus egyház fogalom-meghatározásában az „osztályt” és „csapatot” meghatározza: „Az osztály a tanodának külön tanteremmel, és tanítóval bíró része. Csapat pedig egy ugyan azon osztályban lévő, tanulóknak felosztása kezdőkre és haladókra.”183 Népiskolák története Magyarországon I. Európában a népiskolák a XVII. század során alakultak meg. Létrejöttükben nagy szerepet játszott a reformáció-ellenreformáció. A vallási tartalommal jelentkező nagy társadalmi átalakulás új igényeket teremtett az alsóbb társadalmi rétegek iskoláztatásának tekintetében. Ez volt az az időszak, amikor már az uralkodó osztály katolikus és protestánssá vált rétege egyformán szükségesnek tartotta, hogy a falusi gyermekek tömege is oktatásban részesüljön, ne csak a papi pályára készülők. A felekezetek fontosnak tartották a tanítást azért is, hogy saját vallási közösségük számára öntudatos és hűséges híveket neveljenek. Magyarországon - mint utaltunk rá - 1560-ban, Nagyszombatban Oláh Miklós esztergomi érsek elnöklete alatt összeült zsinaton született meg az a rendelet, hogy minden plébánián legyen egy magiszter, aki a leányokat és a fiúkat oktassa. Az ő feladatául határozták meg egyrészt azt, hogy az egyházi szolgálatot teljesítse, másrészt pedig tanítsa a vallási és elemi ismereteket, latin nyelv alapjait azoknak, akik további latinos tanulmányokra készültek.184 Szükséges megjegyezni, hogy a népiskola eme hármas feladata évszázadokon át megmaradt, s ez volt a fő jellemvonása. II. A hazai népoktatás történetének második szakasza a XVII. század elejétől kezdődött. A század folyamán a katolikusok után a protestáns felekezetek is megszervezték népiskoláikat, így vált egyre nagyobbá a népiskolai hálózat a XVIII. század közepére. A szervezés legfőbb alapelve az volt, hogy minden papi állomáshe181 EMERICZY 1883. 181-182. 182 MÉSZÁROS 1991. 20. 183 MSZEEI 1865. Ill/1. 184 MÉSZÁROS 1980a; MÉSZÁROS 1984a. 11-12; BÉKEFI 1906. 60
