Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás kialakulása és elterjedése

Iskola. Az elemi iskoláztatás története lyen legyen tanító. A tanító alapfeladata továbbra is a hármas alapfunkció volt. A XVIII. századra már minden nagyobb faluban volt felekezeti népiskola, amely­ben az egyház felügyelte a tanítót, hogy „lelkiismeretesen ellássa a templomi szol­gálatot, tisztán oktassa tanait, s nagy határozottsággal igyekeztek a falvak lakossá­gát arra késztetni, hogy tanítójuknak megadják járandóságukat, karban tartsák az iskola épületét.185 III. A hazai népoktatás fejlődésének harmadik szakasza a XVIII. század kö­zepén kezdődött, amikor az egyházi elöljárók mindenütt sürgették azt, hogy a taní­tók a katekizmus oktatásán kívül minél több gyermeket tanítsanak olvasásra és írás­ra.186 Az elemi ismeretek oktatásának fontossága tehát nagyobb hangsúlyt kapott, mint az előző századokban. Az egyház mindig szorgalmazta azt, hogy lehetőleg minél több gyerek vegyen részt a népiskolai oktatásban. Ennek ellenére, ebben a században, bár egyre gyarapszik, de még mindig alacsony az iskolai látogatottság. Ez elsősorban a szülők gazdasági, illetve mezőgazdálkodási körülményeitől függött. Az anyanyelvi olvasást, írást, számolást egyre nagyobb számban tanulták, azonban legtöbben a vasárnapi hittanoktatásra jártak, tekintettel arra, hogy akkor tilos volt minden munka végzése. Tavasztól őszig a mezőgazdasági munkák miatt nehéz volt az iskolába járás. „A lehetőség szerint minél több gyerek oktatása, nevelése elv ér­vényesült tehát e kor népiskoláinak benépesítésében. Ez reális mozgósító elvnek bi­zonyult a századok folyamán. Minden gyermeket még a vasárnapi katekizmusokta­tásba se lehetett bevonni, minden gyereket mindennapos oktatásban részesíteni pe­dig nemcsak lehetetlen volt, de ennek sem egyéni, sem társadalmi szükségessége még nem érett meg” - állapítja meg Mészáros István.187 Az evangélikus népoktatás kialakulása és elterjedése Szelényi Ödön az evangélikus iskolatörténet három szakaszát különbözteti meg.188 Ezt alapul véve, a politikai és egyháztörténeti szakaszolás alapján áttekint­hetjük az evangélikus iskoláztatás történetét. Evangélikus iskolák a reformáció idején A reformáció elterjedése viszonylag gyorsan, mindössze negyed évszázad alatt ment végbe. 185 MÉSZÁROS 1972; MÉSZÁROS 1980a. 13; RAVASZ 1954. 569; MOLNÁR 1981. 111-145. 186 MÉSZÁROS 1984a. 14-17; KISS 1881; PÉTERFFY 1986; PERES 1890. 187 MÉSZÁROS 1984a. 14; BUCSAY 1985; ZSILINSZKY 1907; FRANKÓVÁ 1848; UHORSKAI 2002. 280-291. 188 SZELÉNYI 1915. 31-45. A szlovák iskolarendszer fejlődésének kezdetéről, amely szoros összefüg­gésben alakult az európai iskolarendszer egészével: VAJÜK 1967. 61

Next

/
Thumbnails
Contents