Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás szintű iskolákra vonatkozóan. A tankerületek székhelyein és a nagyobb városokban működőket magyar nyelven „nemzeti jó iskola” névvel illették. Ennek megfelelője a latin szövegekben a „schola vernacula nationalis prima”, „vernacula capitalis”, „schola vernacula primaria”.171 A népiskolák általános elnevezése „elemi iskola”, vagy röviden „elemi” volt, amely megnevezésében hűen tükrözte az iskolákban folyó legfontosabb oktatást, az elemi, alapismeretek elsajátíttatását. A Basedow-féle német filantropista iskolák tankönyveinek címlapján jelent meg először 1777-ben az „Elementar-Buch”, az „Elementar Werke” név, majd később az „Elementar Schule”, „Elementar Untersicht” megnevezések kerültek használatba. Az 1790-91-es magyar országgyűlés bizottságot hozott létre egy új tanügyi reform kidolgozása érdekében. Elkészült „A nemzeti nevelés elvei” című latin munka, amelyben ezt az iskolatípust „schola elementáris” kifejezéssel jelölték meg.172 Szlovákul „skola”-nak, majd a későbbi irodalmi nyelven „elementárna skola”-nak nevezték. Mészáros István az 1845 előtti oktatási intézményekre alkalmazta a „kisiskola” fogalmát. Indoklása szerint ezek az iskolák szerkezetükkel, tananyag elrendezésükkel, belső struktúrájukkal mások voltak a későbbieknél. Tananyaguk szűkebb terjedelműek, egyszerűbbek voltak, kisebb követelményt állítottak az oktatási-nevelési feladatok megvalósítása elé. A „népiskolák” esetében -1845 előtt is - egységesen megtaláljuk a „schola elementáris” terminológiát is, amely azonban csak 1845-től vált hivatalossá, a magyarországi elemi tanodák szabályainak megjelenése után. Az 1868-as népoktatási törvény hivatalossá és elfogadottá teszi a népoktatás, népiskola elnevezéseket. 1894-től hivatalosan is az „elemi népiskola” megnevezést használják, s ez hamarosan általánossá vált a köznyelvben is.173 E munkánkban is az 1845 előtti iskolát „kisiskolának” nevezzük, mely alatt a népoktatás 1845 előtti szakaszát értjük. Népoktatás fogalmába olyan iskolaszerű, szervezett oktatás és nevelés tartozik értelmezésünk szerint, amelyben a társadalom alsóbb rétegeihez tartozó egyének, ifjak művelése valósult meg. A népoktatást az uralkodó osztály hozta létre, amely a köznép érdekeit is szolgálta. Ez az iskola „a latin iskolától szervezetileg függetlenül élt, főként vallási, erkölcsi és állapotbeli kötelességekről való ismereteket, s mindezeknek alárendelten olvasást, kisebb mértékben írást és számolást, helyenként és időnként más ismeretköröket is oktató, a tanításban anyanyelvet használó, az uralkodó osztály által meghatározott módon fenntartott oktatási-nevelési intézmény” - állapítja meg Mészáros István.174 Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy Eötvös József 1868. évi 38. törvénye az alábbi népoktatási tanintézeteket nevezi meg: „elemi népiskola”, „felsőbb népiskola”, „polgári népiskola”, „tanítóképezde”. A törvény 48. §-ában az „elemi népiskolai 171 MÉSZÁROS 1979. 299; MÉSZÁROS 1991. 17. 172 MÉSZÁROS 1991. 18; MÉSZÁROS 1984a. 9-13. 173 MÉSZÁROS 1991. 299-301. 174 MÉSZÁROS 1979. 296-315. 58
