Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - Id. Jeszenszky Károly élete és művei
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás szenszky Károlyt, akit gyülekezeti utódjául is nevel. Gyülekezete iránti lelkiismeretes munkaszeretetét neki adja tovább. Az 1877-es püspöki egyházlátogatás alkalmával Szeberényi Gusztáv szuperintendens így jellemzi őket: „Mindkét lelkész - az idősb és ifjabb - látogatják a híveiket ott és akkor, a hol és amikor azt szükségesnek találják; köztük és híveik között eddig is békesség és egyetértés uralkodik, amiről bizonyságot tesz az 1875-ben tett esperességi gyűlés 2. pontja. Mindkét lelkész beszédjeiket írják és betéve mondják el.”155 * * * 159 Id. Jeszenszky Károly a békési esperes- ségen belül is különböző tisztségeket látott el: 1850-1858 között pénztárnok, 1858— 1861 között is, majd ismét 1861-1864 között esperességi körlelkész funkciót töltött be.160 Haan János békéscsabai szlovák evangélikus lelkész temetésén 1855. szeptember 12-én ő mondott szlovák nyelvű prédikációt,161 melyet később nyomtatásban is megjelentetett.162 Helyi lelkészteendői és esperességi megbízásai mellett széleskörű hivatali és baráti kapcsolatokat tartott fenn. Helyi szinten főleg a német evangélikus egyházzal és Bonyhay Benjámin jegyzővel; a békéscsabai lelkészek közül Haan Lajossal és a Szeberényi testvérekkel, Székács Józseffel az orosházi lelkésszel; Breznyik Já- nosssal, egykori jénai tanulótársával, a felvidéki gimnázium igazgatójával, Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszterrel.163 Főként az irodalom, a történelem, a teológia állt érdeklődése középpontjában, de általánosan is a tudományszeretet jellemezte. Régészeti feltárásokat vezetett, kőzeteket gyűjtött, népegészségüggyel foglalkozott, kertészkedett és tudományszervezői munkát is vállalt. Tagja volt a Békés Vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak.164 Az egyesület ötödik vándorgyűlésén, mely Mezőberényben volt, lelkes közönség előtt olvasta fel első alkalommal értekezését „Vázlatok M.-Berény múltjából” címmel, „melyben a község legrégibb emlékei nyomán három Berény főbb eseményeit ecsetelte, népies vonzó modorban. A köztetszéssel találkozott értekezés az Évkönyvbe vétetni hatá- roztatott.”165 Fő műve, az „Osada Mező-Berény” (Arad, 1861) nem előzmények nélküli. A XIX. század második felében lelkésztársaitól sorra jelennek meg különböző helységleírások. Markovicz Mátyás, Skolka András, Petik Ambrus után Haán Lajos az, aki elsőként jelenteti meg Békéscsaba történetét (Pamätnosti B. Cabanské V Budíne 1845. II. 1866.), majd Zajac Dániellel Nagylak történetét adja ki (Dejépis starého i nového Nad’laku V Sarvasi 1853.). Jeszenszky műve után később Jancsovics István írja meg Szarvas történetét (Sarvas, jako svobodné odkúpené byti majúci mesto. 155 Canonica Visitatio jkv. 1877. 20. 160 HAAN 1864. 13-14. 161 HAAN 1864. 81. 162 Kázen pri pohrebu Jána Haana si. s. kazatele... V. Sarvasi 1855. 16. s. 163 PLESOVSZKI 2003a. - mellékletek. 164 BRMTE 1874-75. 189. Mezőberényből tagja volt még Bonyhay Benjámin, Hathy Károly és Pecz Gyula. 165 Jegyzőkönyve az 1878. április 22. Mező-Berényben tartott vándorgyűlésnek. BRMTÉ 1877/78. 192. 54
