Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - Id. Jeszenszky Károly élete és művei
Felekezetiség Pest’ [é.n.]), Zsilinszky Mihály pedig szarvasi városleírását készíti el (Dejépis mestecka Sarvas a opis nynejsích jeho pomeru, V Pesti 1854.), majd Cinkovszky Márton Csanádalbertiről szóló munkája készül el (Dejépis osady Canád-Alberti a opis nynejsích její pomeru. V Budapesti 1884), Haan Lajos pedig egyháztörténetét írja meg (Krátky dejépis krest’anskej cirkve. Békéscsaba, 1881.).166 Valamennyien a nagy elődöket követve, városuk földrajzi környezetét, történetét, nevezetesebb eseményeit és egyházuk történeteit írják le. A természeti-földrajzi környezet leírása, a népesség egészségügyi helyzete mind érzékletes és sok adatot szolgáltató; a népleírás, a szokások lejegyzése nemcsak a korabeli Magyarország megismerését jelenti, hanem jelentősen hozzájárul a dél-alföldi nemzetiségek népismeretéhez is. A szerzők múltjukat és jelenüket írják le történelmi-néprajzi munkáikban. Környezetük személyes résztvevőjeként, akik részesei a helyi társadalmi és kulturális életnek és amatőr krónikásként, néha szubjektivitással hasznos forrást alkotnak az alföldi szlovák nép életéről.167 Jeszenszky műve településtörténeti részében főleg Haan Lajos városleírásából merít, de a könyv szerkezeti tagoltsága teljes önállóságra vall. A címben megjelölt tartalommal szól elsősorban saját híveihez, illetve Mezőberény lakosságához. A város története, benépesítése, nemzetiségei után részletesen szól a szlovák evangélikus egyház alapításáról, fejlődésének körülményeiről, nehézségeiről. Az egyetlen olyan forrás, amely részletesen tartalmazza a mezőberényi szlovák egyház életét, szokásait, az egyházi igazgatásban szereplők neveit, a templom- és iskolaalapítás történetét. A 70 oldalnyi biblikus cseh nyelven írott mű megértését a régies nyelvhasználat és a retorikai mondatszerkezet sokszor nehezíti, de pátosszal átható sorai mégis megértetik a szerző olvasóhoz szóló üzenetét, melyet a zárszóban erősít meg. „Én ezeket előterjesztettem [...] azzal a céllal, hogy el ne felejtődjenek és hogy azokat ne csak ti, akik most éltek, és akik a községi és egyház alkalmakon részt vesztek, olvashassátok, hanem a ti utódjaitok is, akik majd a ti helyeiteket elfoglalják az élet színterén, ha majd mindannyian kilépünk belőle, s atyáinkkal leszünk összekapcsolva, hogy alkalmunk legyen elődeinkre visszaemlékezni, s az ők itt feljegyzett ténykedéseiről tanulságot és intést meríteni.”168 Id. Jeszenszky Károly nemcsak kiemelkedő lelkész személyiség, egyházfi, de tudós ember, kitűnő gazda és gazdálkodó is volt egyben. Erről tanúskodik az 1849- 1880 között vezetett „Házi könyve”, amely nemcsak az egyház, de az egész mezőberényi szlovák lakosság életének is fontos dokumentuma.169 1890. március 9-én dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. püspök „Koronás Arany Érdem-renddel” tüntette ki 50 éves lelkésztevékenységéért. 166 SZEBERÉNYI 1930. 35-49. 167 SKOLKA 1997. 185-212. 168 PLESOVSZKI 2003a. 67-68. 169 NOVAK 2011b. 55
