Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - Id. Jeszenszky Károly élete és művei

Felekezetiség Pest’ [é.n.]), Zsilinszky Mihály pedig szarvasi városleírását készíti el (Dejépis mestecka Sarvas a opis nynejsích jeho pomeru, V Pesti 1854.), majd Cinkovszky Márton Csanádalbertiről szóló munkája készül el (Dejépis osady Canád-Alberti a opis nynejsích její pomeru. V Budapesti 1884), Haan Lajos pedig egyháztörténetét írja meg (Krátky dejépis krest’anskej cirkve. Békéscsaba, 1881.).166 Valamennyien a nagy elődöket követve, városuk földrajzi környezetét, történetét, nevezetesebb eseményeit és egyházuk történeteit írják le. A természeti-földrajzi környezet leírá­sa, a népesség egészségügyi helyzete mind érzékletes és sok adatot szolgáltató; a népleírás, a szokások lejegyzése nemcsak a korabeli Magyarország megismerését jelenti, hanem jelentősen hozzájárul a dél-alföldi nemzetiségek népismeretéhez is. A szerzők múltjukat és jelenüket írják le történelmi-néprajzi munkáikban. Környe­zetük személyes résztvevőjeként, akik részesei a helyi társadalmi és kulturális élet­nek és amatőr krónikásként, néha szubjektivitással hasznos forrást alkotnak az al­földi szlovák nép életéről.167 Jeszenszky műve településtörténeti részében főleg Haan Lajos városleírásából merít, de a könyv szerkezeti tagoltsága teljes önállóság­ra vall. A címben megjelölt tartalommal szól elsősorban saját híveihez, illetve Mezőberény lakosságához. A város története, benépesítése, nemzetiségei után rész­letesen szól a szlovák evangélikus egyház alapításáról, fejlődésének körülményei­ről, nehézségeiről. Az egyetlen olyan forrás, amely részletesen tartalmazza a mezőberényi szlovák egyház életét, szokásait, az egyházi igazgatásban szereplők neveit, a templom- és iskolaalapítás történetét. A 70 oldalnyi biblikus cseh nyelven írott mű megértését a régies nyelvhasználat és a retorikai mondatszerkezet sokszor nehezíti, de pátosszal átható sorai mégis megértetik a szerző olvasóhoz szóló üzene­tét, melyet a zárszóban erősít meg. „Én ezeket előterjesztettem [...] azzal a céllal, hogy el ne felejtődjenek és hogy azokat ne csak ti, akik most éltek, és akik a közsé­gi és egyház alkalmakon részt vesztek, olvashassátok, hanem a ti utódjaitok is, akik majd a ti helyeiteket elfoglalják az élet színterén, ha majd mindannyian kilépünk belő­le, s atyáinkkal leszünk összekapcsolva, hogy alkalmunk legyen elődeinkre visszaem­lékezni, s az ők itt feljegyzett ténykedéseiről tanulságot és intést meríteni.”168 Id. Jeszenszky Károly nemcsak kiemelkedő lelkész személyiség, egyházfi, de tudós ember, kitűnő gazda és gazdálkodó is volt egyben. Erről tanúskodik az 1849- 1880 között vezetett „Házi könyve”, amely nemcsak az egyház, de az egész mező­berényi szlovák lakosság életének is fontos dokumentuma.169 1890. március 9-én dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. püspök „Koro­nás Arany Érdem-renddel” tüntette ki 50 éves lelkésztevékenységéért. 166 SZEBERÉNYI 1930. 35-49. 167 SKOLKA 1997. 185-212. 168 PLESOVSZKI 2003a. 67-68. 169 NOVAK 2011b. 55

Next

/
Thumbnails
Contents