Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - Mezőberény újratelepítése - A szlovákok betelepedése
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Mezőberény újratelepítése Bécs sikertelen ostroma után a keresztény sereg 1685-ben felégette a szarvasi palánkot, s hogy a gyulai török őrség semmiféle élelmet ne találjon, a lakosságot elköltöztette, s ennek következtében - többek között - Berény is elnéptelenedett. A mintegy harminc romos házból álló falu az 1702-ben visszaszállingózó magyarok ellenére lakatlannak tartható. A Rákóczi-szabadságharc időszaka sem kedvezett a település megszilárdulásának a létbizonytalanság következtében. Ezt támasztják alá az 1715. és 1720. évi népességösszeírások, amelyekben Berény nem szerepel.39 III. Károly 1717-ben Harruckern János György egykori udvari szállítónak, volt császári alezredesnek hűséges szolgálataiért - és jelentős pénzösszegért - kilenc Békés megyei helységet adományozott. Köztük található Mezőberény is. A föld- birtokos igyekezett földjét mihamarább benépesíteni, s ennek érdekében telepeseket toboroztatott Németországból, és szívesen fogadta az északi szlávokat Magyarország felső vármegyéiből, valamint a magyarokat. A különböző nyelvű és vallású embereket egymástól elkülönítve telepítette le, hogy nemzetiségi és vallási konfliktusok ne alakulhassanak ki. A három nemzetiség tehát egymástól elkülönülten ülte meg Berény belső területét, külön közösséget alkotott, de egy közigazgatás alá tartozott. A telepesek közül elsőként a szlovákok érkeztek meg 1723-ban, majd a németek 1725-ben, s végül a magyarok 1731-ben. Az 1760-as összeírás szerint a szlovákok száma 127 fő - akik a felvidéki vármegyékből vándoroltak el a németeké 32 (ők elsősorban Württembergből jöttek), míg a magyaroké 61 fő volt. Ők a szomszédos tiszántúli megyékből érkeztek.40 A szlovákok betelepedése A szlovák népesség Alföldre való költözködésének három szakaszát állapíthatjuk meg. Az első 1690-1710, a második 1711-1740, a harmadik 1745-1790 közötti időszakban valósult meg.41 A nagy kiterjedésű pusztákról a hírek már akkor elterjedtek, mielőtt Harruckern J. Gy. birtokába került volna, mert már 1717-ben a királyi kamara elöljáróinál jelentkezett Duna János, Szekerka János, Valent Jákob, akik engedélyt kértek, hogy családjukkal, távol élő rokonságukkal Csabára telepedhessenek. Az engedélyt megkapták, és ezzel megkezdődhetett az evangélikus szlovákság Békés megyébe történő telepedése.42 A mezőberényi szlovákok betelepülése 1723-tól számított, azonban ismeretes, hogy már 1722-ben érkeztek ide katolikus magyarokkal együtt, akik Berényben és Kereki pusztán telepedtek le.43 Skolka András mellett Bonyhai Mihály is azt bi39 EMBER 1976. 139. 40 SZABÓ 1973. 101, 103. 41 SIRÁCKY 1985. 31; BORGUEA 1988. 42 SIRÁCKY 1985. 51. 43 SZABÓ 1973. 95. 28
