Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A táj és a népesség
Felekezetiség tőzi a levegőt a Körös kiöntései folytán összegyülemlő förtelmes posványrengeteg; a megszámlálhatatlan barmot szinte szakadatlanul tizedelő sokféle járvány; a módfelett ártalmas sűrű párolgás, amit a napsütés erős heve idéz elő.”34 Jeszenszky Károly biblikus cseh nyelven írott munkájában hasonló állapotokról tesz említést: ”Az ember akkor jót keveset látott, csak szétáradt vizeket, amelyeket a Körös minden évben maga után hagyott... Ezen a vidéken nyári időben sok bögöly, szúnyog volt, s hogy ezek, ha a mezőn lóra, vagy más állatokra rátámadtak, könnyen a csípésükkel kimúlasztották azt [...] s csaknem lehetetlen volt az átjárás nyáridőben a pusztákon a rovarok nagy száma miatt. Mindezek a kellemetlenségek később megszűntek, amikor a sok pocsolya kiszáradt, a puszták tanyákkal és emberek által telepített fákkal szépítettek lettek, s a kellemetlenségek részben teljesen megszűntek, részben átalakultak úgy, hogy már az Úr 1806. esztendejében Skolka András nyomtatott programjában erről és a környékről azt állítja, hogy itt a levegő nagyon egészséges, úgy hogy semmilyen betegséget okozó rossz levegő itt nem ismeretes...”35 A megtelepedéssel egyidejűleg fokozatosan kialakult tehát a kultúrtáj, erdőírtások, árvízmentesítési munkálatok eredményeként javultak az életkörülmények. „Most már, a’ hol ezelőtt erdők voltak mind kiírtattak, ’s ahol ezelőtt levegőt rontó, egészséget veszélyeztető mocsárok, rétségek, területek, azok többnyire le- csapoltattak és ott most a’ legbujább gabona terem, ’s ennek következtében a’ levegő is sokkal egészségesebb. Ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy a’ Békés megyei lakosok élete fonala jó hosszúra szokott terjedni. 70-80 éves és még mindig a’ mezei munka körül segítő öregeket, arany lakodalmat túl élt házasokat látni nálunk nem ritkaság...” - írja Haan Lajos.36 A mocsaras táj, a mostoha időjárási viszonyok,37 a pestis és kolerajárványok a népesség és jószágállomány számát döntően befolyásolták. A megtelepedést követően, a XVIII. század második felében a demográfiai viszonyok fejlődése mutatkozott, úgy hogy a századforduló idején már többezres lélekszámot regisztrálhattak Mezőberényben, s amely a XIX. század közepére túlhaladta a tízezer főt:38 1806. 5 779 lélek 995 házban 1827. 7 881 lélek 1137 házban 1852. 8 579 lélek ? 1857. 10 316 lélek 1656 házban 34 MARKOVITZ é. n. 35 JESZENSZKY 1861. 2-4; BONYHAI 1931. 18. 36 HAAN 1870. 37 Gyakran megismétlődtek az aszályos esztendők, így az 1760-as, 1791-es években, viharok végeztek nagy pusztítást, különösen a jószágállományban, pl. 1739-ben, 1744-ben, 1816-ban, 1847-ben. Evanjelicky Hlásnik 1939/2. 256. 38 JESZENSZKY 1861. 14. 27
