Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Felekezetiség - A mezőberényi II. ker. szlovák evangélikus egyház története 1723-1890 között - A táj és a népesség
Felekezetiség A MEZŐBERÉNYI II. KÉR. SZLOVÁK EVENGÉLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE 1723-1890 KÖZÖTT Táj és népesség Mezőberény névetimológiájával a XIX. század második felétől foglalkoztak a kutatók. Haan Lajos helyesen mutat rá a személynévi eredetre, azonban ő ’Bere’-t Attila hun fejedelem vezérének nevezi, aki az asztalánál ült.25 Szabó Károly a személynév magyar eredetét hangsúlyozza, de szerinte az értelme, jelentése már nem határozható meg, Berény mellett Balkányhoz hasonlóan.26 A középkori település első említése 1347-ből ismeretes. Ekkor ’Beren’-nek nevezték, s az Acsay família birtokát képezte. Ebben az esztendőben történt osztozkodás alkalmával a helység Acsay Berend fiainak Berendnek és Györgynek, valamint Berend fia Márton Békés vármegyei testvéreinek jutott.27 A török hódoltság korában - 1541 után - a helység elnéptelenedett, lakatlanná vált.28 A pusztára lakosai többször visszatértek a szomszédos gyűri jobbágyokkal, s hol Berényt, hol Gyúrt népesítették újjá, ezért a helységet Gyúrberénynek is nevezték, majd a XVIII. században kapta a Körös-Berény, végül - feltételezhetően, mivel távolabb esett a helység a folyótól -, a Mezőberény nevet. A császári kincstár 1584-ben Berényt Gyúrral együtt Balázsdeák István, Sár- közy Mihály és Kövesdy Bertalan egri katonáknak adományozta. Balázsdeák örököse, leánya Zsegney Miklóshoz ment férjhez. Zsegney leánya Borbála Károlyi Mihály felesége lett, s így 1620-ban - miután megszerezték a másik két földesúr tulaj25 HAAN 1870. 133. 26 SZABÓ 1881. 106. 27 KARÁCSONYI 1896. II. 218; A helység neve honfoglalás kori eredetű. A ’Berény’, ’Berendi’ ótörök eredetű népnév, amelynek jelentése ’megadta magát’. KISS 1980. 702; „E terület a megtelepedéskor annak a nemzetségnek jutott osztályrészül, amelyből a lázadó békési Vata s Csolt-nem származott. Krónikáink ugyan nem beszélnek a megye honfoglaláskori megszállásáról, de a későbbi birtokviszonyok vitathatatlanná teszik, hogy a Csolt-nem volt a megye ősnemzetsége. Birtokai nem terjedtek túl a megye határán; Békés vármegye ura a hajdani nemzetségfő, Vata volt; a vár és maradványbirtokok közé ékelődnek a várjobbágyok katonai települései (Csarna, Csatár, Méhes s ezek mellett a két Megyer, Berény és Kér, amely törzsi helynév) [...] A Vata-Csolt nemzetség megtörése után az uralkodó (Géza vagy István király) a várat és a nemzetség területének nagy részét elkobozta; a várba saját ispánját, Békést ültette, és a vár köré telepítette saját katonaságát, a várjobbágyok őseit. E beavatkozás reakciója lehetett Vata lázadása 1046-ban...” - állapítja meg Györffy György. GYÖRFFY 1987. 494. 28 CSÍPÉS 1976. 25
