Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Tankönyvek
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás amelyet Selmecbányán nyomtattak. Később magyarra is lefordították. A fordítást Szimonidesz János evangélikus lelkész végezte Salzmann módszereit követve.805 Ebben az időben a tanulóknak nem voltak tankönyveik, a tanító saját, jól szerkesztett kézirataiból, jegyzeteiből tanított. Az 1810-es Canonica Visitatio is szolgáltat erre vonatkozóan feljegyzést a tantárgyaknál; „A’ Nagy tiszteletű Lelki- pásztor kézirata második rész.”806 Valószínű, hogy az egyháztörténet, vagy bibliatörténet tárgyat jelentette. A kéziratból való tanítás - jobb híján - a későbbiekben is alkalmazandó módszer volt természetesen. Például 1875-ben Jakubovics Pál az erkölcsi szabályok című tárgyat a leányok számára saját jegyzeteiből tanította.807 Az időrendiséget tekintve a II. Ratio Educationisról szólva megállapíthatjuk, hogy az elsőhöz hasonlítva nem szól bővebben a tankönyvhasználatról. Ennek értelmében a hitoktatáshoz kapcsolódó tankönyvek továbbra is változatlanok maradtak. A felekezetek dönthetnek azok tartalma, milyensége felett. Az egyéb tárgyak tanításához használt tankönyveket is végeredményben az egyházi hatóságok döntötték el, az állami javaslatot csak figyelembe vették szándékaik szerint, mivel a vallási autonómia ezt lehetővé tette számukra. A mezőberényi iskola korai időszakában meg kell említenünk Klinovszky Tamást, aki tanítványai számára írt tankönyveket is. Magyarország földrajzát szlovák versekben - minden bizonnyal hatott rá Hányoki Losonczi István Hármas-Kis- Tükör c. közkedvelt verses tankönyve „A magyar királyok történetét”, „Az O- és Új-Testamentom történetét gyermekek számára, válogatott történeti példákban” és „A keresztény egyház történetét” korunkig. Valószínű, hogy ez csak népszerű kézirat alakjában maradt meg, mivel Skolka 1808-ban írt művében sürgeti ezek és a tanító egyéb szlovák verseinek kiadatását.808 A XVIII. században Bahil György iskolamester 1726-ban kiadott könyvét használták a nagyobb iskolák, amely latin, német, magyar, szlovák nyelven dolgozta fel az ismereteket, és sok képet tartalmazott. Ugyanebben a században a gyulai Petik Ambrus 1784-ben megjelentetett Békés vármegye leírását használták, amely katekizáló módon tanította a vármegye földrajzi tudnivalóit és az itt élő népek szokásait.809 Schédius Lajos 1806-ban megjelent tanterve is tervbe vette a tantárgyakhoz kapcsolódó tankönyvkiadást. Konkrét tankönyvekről tehát nem szól az egyes tantárgyaknál, csak a jelentőségüket hangsúlyozza, és ideális tartalmukat jelöli meg a neohumanizmus jegyében. Mivel a magyar nyelv tanítását fontosnak tartja, a népiskola első osztályában javasolja egy kis abc-s könyv íratását magyarul, olyat, „amilyet szlovákul Botzko tisztelendő úr adott ki.”810 805 SKOLKA 1986. 62. 806 MSZEEI Protokoll II. Canonica Visitatio jkve. 1810. 807 BML Mb ir. Leány iskola jkve. 1875/76. 808 SKOLKA 1986. 199. 809 TÓTH 1984. 302; MÉSZÁROS 1979. 298; DEDINSZKY 1987. 810 MSZEEI A csizmadia céh adománya magyar könyvekre. 1832. III/l. 258
