Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Iskolai nyelvhasználat 1849-1869 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás kus olvasókönyvet használtak. A szótagolók valószínűleg a kétnyelvű olvasókönyvből tanultak, a jobbak pedig az Új-testamentumból olvastak. Erre lehet következtetni abból, hogy az idősebb, 10-12 éves gyermekeknél tett bejegyzéseknél szerepelnek az említett forrásmunkák.773 Az 1868-as népiskolai törvény megjelenése előtt mindkét iskolában az 1842-es evangélikus tantervnek megfelelően tovább folytatódott a magyar nyelv tanítása. Ezt a szavalatban és az örökösödés tanításában fejezték ki, de valószínűleg magyarul is tanultak írni, olvasni a tanulók, és a magyar nyelv tanítását nem csak a két tárgy hallás utáni elsajátítása jelentette. Másrészt ez az 1842 utáni oktatást is jellemezte. Mint az előző fejezetben is említettük, a fiúk iskolájában magyar és szláv olvasást, szótagolást, betűzést tanítottak, s emellett magyar és szláv „szavallást” (versmondást), a földleírás magyar és szláv nyelven történt, a természettan oktatása pedig magyarul.774 Valószínű, hogy e két utóbbi tantárgy változása miatt került az 1857-es évhez a „szláv” megjelölés, hiszen e tárgyaknál visszatértek - minden bizonnyal a könnyebb érthetőség kedvéért - a szlovákra. A békési esperesség által 1863-tól rendszeresített tanterv is első osztályról tartalmazta a magyar és szlovák nyelvű írás és olvasás egyidejű tanulását. E tantervben felfedezhető az 1868-as tantervben szereplő értelem- és beszédgyakorlat, valamint a szemléltető tanítás. Az I. osztály: „Nézlet és beszédbeli gyakorlatok (Tanító az elemi tanodában, vagy néz- leti oktatási mód Dr. Ottó után Koker Károly)”, valamint „Betűzés és tagolás, olvasáshoz ajánltatik Szeberényi Lajos a.b.c. és a szarvasi egyház által kiadott Slovensko - Uhorsky S(ekcsen)klabikár pro ev. skoly.” II. osztályban szintén módszertani és tartalmi újításról van szó, amely a nyelvtanításhoz is kapcsolódik: „Nézlet és beszédbeni gyakorlatok folytatása, különös tekintettel a földrajzi elemekre.”775 Hogy a magyar nyelv tanítása ebben a korszakban is fontos volt, az nem kétséges. így volt ez Békéscsabán is, ahol 1856-ban Kimler tanítót azért választották meg a leány iskolába oktatónak, mert „Droppa S. kevésbé járatos a magyar nyelvben.”776 1860-ra pedig a magyar nyelvű istentiszteletekhez magyar nyelvű énekeskönyvet nyomtatnak ezer példányban.777 Csabán 1848-1861 között Petőfi verseket és más hazafias verseket tanítottak. „Valószínű, hogy a Petőfi-vers nem tartozott a hivatalos tananyaghoz, így a bemásolt szlovák vallásos szövegek mellett azt bizonyítják ezek a versek, hogy mélyen élt az egyházban és Békéscsabán a Petőfi- Kossuth szellem.” - írja Dedinszky Gyula.778 A Békés vármegyei viszonyokhoz szükséges megjegyezni, hogy Tótkomlóson 1862-től kezdődően váltak rendszeressé a magyar nyelvű istentiszteletek, s 773 BML Mb ir. Leány iskola jkve 1857/58. 774 BML Mb ir. Fiú iskola jkve. 1842/43. 775 BML Mb ir. Fiú iskola jkve. 1863/64. 776 BCSEEL Esperességi ir. II. 1856. 417. pag. 777 BCSEEL Esperességi ir. II. 1860. június 8. 778 DEDINSZKY 1982. 49. 248
