Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Iskolai nyelvhasználat 1849-1869 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Összességében megállapítható, hogy az anyanyelvi nevelés legfőbb tárgyainak tananyaga Magyarország történelme és földrajzára vonatkozott. A tananyagleírás nem tartalmazza konkrétan az itt élő nemzetiségek szorosabb értelemben vett történelmének és földrajzának a tárgyalását, mely elősegíthette volna a nemzetiségi hovatartozás erősítését. Láthatóan a tantervnek nem ez a célja, hanem az anyanyelvi nevelés és annak keretén belül a Magyarországról szóló ismeretek elsajátíttatása, történelmének, földrajzának, törvényeinek megismertetése, a haza iránti bizalom és hála erősítése, a kötelességek megtanítása. A tantárgyi követelmények nem fogalmazzák meg, de nem is zárják ki a nemzetiségekről szóló tudnivalók megtanítását, illetve egy adott nemzetiség elhelyezkedésére, történetére, múltjára, népére, életére vonatkozó ismeretek elsajátítatását. Földrajzban a lakóhely, a vidék, Magyarország népeinek és földrajzának a tanulása lehetőséget ad a szlovák nemzetiségtörténet és népleírás ismertetésére. Ugyanakkor hangsúlyoznunk szükséges, hogy ennek konkrét megfogalmazása nem történik meg, hanem Magyarország földrajzi és történelmi követelményeivel éppen az ellenkező a cél, a Magyarországhoz mint szülőföldhöz való kötődés érzésének a kialakítása. A tanterv tehát tág teret ad az anyanyelvhasználatnak, és elsősorban - nemzetiségi, nyelvi tekintetben - ez a múlhatatlan érdeme. A mezőberényi fiú iskolában az 1853/54. évben így szerepel tananyagban a nagyobbaknál „Általános földleírás és különösen Ausztria földrajza”, „A Magyarok története az Árpádok alatt” című tantárgy.770 1855-ben szintén általános földleírás, különösen Ausztria és Magyarország földrajza, valamint a magyarok története a különböző osztrák házból származó királyok uralkodása alatt (például Mária Terézia).771 A nyelvhasználatra külön jelölést 1857-ben találunk adatot a „Természettan tüneményekről” és a „Földleírás - Amerika, Afrika és Ázsiáról általában” témák felsorolásánál a tanító bejegyzése olvasható: „szláv”. Emellett - valószínűleg - a többi tárgy tanítása is szlovákul történhetett, így a hittan, Luther kiskátéja, a „Két evangélium és a három epistola” tanítása, a „Bibliai történetek”, a „Számolás 4 alapnemben”, a „Tér és súlymértékekbeli megnevezések, s az idő felosztása”, a „Szép és folyó írásbani gyakorlatok”. Az „Illemszabályok” szintén „szláv” megjelöléssel és a könyv nélkül megtanulandó énekek biblikus cseh nyelven szintén anyanyelvi használatra utal. Ezek mellett az „Örökösödés” szerepel magyar nyelvű tantárgyként a magyar párbeszédek és a „Két nyelvbeni szavallatok” mellett.772 A mezőberényi szlovák elemi iskolában 1857-től használtak magyar olvasókönyvet. Előtte az Új-testamentumból olvastak magyarul és szlovákul, ugyancsak ebből fordítottak a nagyobb tanulók, akiket betűzőkre, szótagolókra és olvasók csoportjára osztottak még akkor. A tanulók osztályzatához is ez a besorolás került minősítésként. Énekeskönyvet, olvasókönyvet, az Új-testamentumot, kezdő evangéli770 BML Mb ir. Fiú iskola jkve 1853/54. 771 BML Mb ir. Fiú iskola jkve 1855/57. 772 BML Mb ir. Fiú iskola jkve 1856/57. 247
