Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Iskolai nyelvhasználat 1849-1869 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ból választja a tanító, s ennek jól kiválasztott és a fokozatosság elvét betartó módja a fogalmazás előkészítését is szolgálta. Az írás gyakorlásával az írásbeli képességet, a helyesírást, a gondolkodást és a fogalmazási készséget gyakorolták.768 A negyedik és ötödik osztályban ezen képességek fejlesztéséről volt szó úgy, hogy az ötödik és hatodik osztályban a tanulók olvasmányaik értelmező elbeszélgetésén túl a magánolvasásra is képesek legyenek. írásból a szépíráson kívül az olvasókönyv olvasmányait önállóan írásba tudják foglalni. Az emlékezés gyakorlására a költői darabokon kívül történeti elbeszéléseket használtak a hazai történelemből, népies- és hazafias költeményeket és folyó beszédbe foglalt történelmi leírásokat. A felsorolt ismeretanyag, mely elsősorban az emlékezet, beszéd és olvasás képességének fejlesztésére szolgált, egyben a hazafias nevelést is segítette az anyanyelv megtanulásán belül. A tantárgyak kapcsolódására, egymásra épülésére és a nemzetiségi tanulók hazafias nevelésére nézve másik fontos tárgykör a történelem (földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek). A földrajz-tárgy tanítása, mely a harmadik osztályban kezdődik, a második év beszéd- és értelemgyakorlatok című tárgy hely- és földrajzi tájékozódására épít. Ezen előkészítés után tanulják meg Magyarország földrajzát. Ennek menete a közvetlen környezet, iskola, udvar, lakóhely és környezete, a vidék természeti fekvése. Általános vonásokban ezután meg kellett ismertetni a magyar birodalommal határos országokat, azok szomszédait és ezzel Európa általános képét, a föld öt részét térképpel, a szárazföldet és tengereket, valamint a földgömböt. A negyedik és ötödik osztály anyagából a következő részeket emeljük ki: „... részletesebb ismeretekkel kell bővíteni: a., A magyar birodalom síkjainak, dombos, hegyes és völgyes vidékeinek, vizeinek vidékenkénti ismertetése mellett, megtanítandók ugyancsak a vidékenként előjövő termények; a lakosok feltűnőbb szokásai; a birodalmat alkotó társországok, és ezeknek polgári felosztása, nevezetesebb városai; a vidékeket összekötő főbb országutak, vasúti és hajózási útvonalak az ipar és a kereskedelem.” A történelem tanítása az ötödik osztályban kezdődik, mely az olvasókönyvekben foglalt történeti olvasmányokra és a földrajzi tanításból szerzett előismeretekre épül, a magyar nemzet történetéből válogatott életrajzi képek elbeszélésén és elbeszéltetésén keresztül. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a tárgy legfőbb nevelési célként a következőket jelöli meg a tanterv: „Az előadásban... a tanító igyekezzék oda hatni, hogy a gyermekek lelkében élénk képletek rakódjanak le, melyek még tartós háttért képeznek az emlékezetnek s értelemnek, egyszersmind a kedélyt is megillessék, s úgy hassanak, hogy a gyermek lelkében az isteni gondviselés iránt bizalmat és hálát, az erény iránt szeretetet, a bűn iránt undort és utálatot, a haza és nemzet iránt meleg ragaszkodást s lelkesedő szeretetet, a törvények iránt kegyeletet ébresszenek s ápoljanak.” A polgári jogok és kötelességek tanítása a hatodik osztályban történt, amelyben a haza alkotmányát, a legfontosabb polgári jogokat és kötelességeket tanították.769 768 „Tanterv a népiskolák számára.” Buda, 1869. 4-6. 769 Uo. 28-30. 246
