Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás tői mentesen, úgymond »tiszta« tudományként történő értelmezése megvalósíthatatlan illúzió” - állapítja meg W. Kron.19 Munkám az iskola szervezeti kérdéseivel és azok pedagógiai jelentőségével foglalkozik. Kutatási témaegységeim az iskola valóságának elemzésére és értelmezésére irányulnak. így figyelemmel kísérem az iskola szervezetét, szereplőit, az oktatást mint szociális történést, ennek megjelenési formáit, az iskola társadalmi, jogi, művelődéspolitikai hátterét. Nem térek ki az iskolán kívüli területekkel való együttműködés lehetőségeire és formáira, így nem vizsgálom a család, az iskolán kívüli művelődés színterét, és csak érintem a tanítóképzést. Dolgozatomban általános didaktikai szempontból igyekszem a tanítási és tanulási folyamatok elméleti és gyakorlati modelljeit bemutatni. Figyelmet fordítok az oktatási célokra és tartalmakra, a módszerekre és eszközökre, a központi és helyi tantervekre. Munkámat egyben pedagógia történeti munkának is tekintem, melyben a kijelölt időszakra vonatkozóan azt vizsgálom, hogy hogyan alakult a helyi szlovákság nevelése és művelődése, vagyis milyen volt a népiskola történeti fejlődése. Az iskola jelenségének tudományos megközelítésekor abból a megismerő törekvésből indulok ki, amely az iskola által történő szocializáció jelenségeire, feltételeire és struktúráira irányulnak. Kutatásaim így a makro- és mikroszintre vonatkoznak, abból a célból, hogy kölcsönös összefüggéseket tárjanak fel. A szocializációkutatás20 három megközelítési módja közül csak a következőket emelem ki: a társadalomelméleti rendszerből azokat az alrendszereket, amelyek vizsgálják a nevelési rendszer és politikai rendszer, valamint a társadalmi struktúra összefüggéseit. Az iskolát az alábbi szempontok szerint vizsgálom: 1. Szervezetelméleti megközelítésben az iskolát racionalizált, nyitott rendszernek tekintem, amelyben a tevékenység célra irányul, és amelyben a kapcsolatok szigorúan formalizáltak. Ilyen vonatkozásban az iskola formalizált, például szerepek és célok tekintetében. „A célok pontos meghatározása sok mindenben megmutatkozik: törvényi és rendeleti szinten határozzák meg például a nevelési és művelődési célokat, valamint a tantervek célorientáltságában és tartalmaiban, illetve az oktatás szakmai célorientáltságában. A formalizáltság magas foka és nemzeti forma célorientáltsága az iskola esetében előre meghatározott, és a résztvevők számára kikerülhetetlen. Ezen túlmenően két ismertetőjegy rendkívüli súlya a törvényi és a hagyományos legitimáció által teremtődik meg. A külső meghatározottság és a strukturális ismertetőjegyek legitimációjának két szintje az iskolát mint pedagógiai szervezetet bürokratikus szervezetté teszi, és ez a külső meghatározottság egyben lehetővé teszi az uralom különböző formáinak kialakulását és megvalósulását, továbbá a szakmai és társadalmi jellegű terepviszonyokba és célokba való beleszólás lehetőségének 15 KRON 2001. 19. 20 KRON 2001. 12. 22
