Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom egyenlőtlen eloszlását” - írja Kron. Majd folytatja: „Racionális rendszerként működő szervezet felől nézve az iskola pedagógiai szervezetként a cél szempontjából racionális képződmény, melynek célja felnövekvő nemzedéknek az össztársadalmi érdekek alapján történő formálása és támogatása”. Nyitott rendszer, amelyet működő szervezetként úgy alakítanak ki, hogy kívülről hozza az „információkat, a forrásokat, az ötleteket, eszközöket és munkatársakat”.21 2. Rendszerelméleti megközelítésben makrotársadalmi szinten a nemzetiségi kultúrában a működő strukturális mechanizmust vizsgálom, amelyben nagy szerepe van az egyének közötti és egyénen belüli mikrotársadalmi szintnek is. Állításomat T. Parsons-nak a társadalmi folyamatok rendszerelméleti vizsgálatának teoretikusa szerinti elmélettel igazolom. Szerinte az egyes szintek rendszerimmanensek. Ez megmutatkozik az általa felvázolt négy rendszer - az organikus, illetve a szervezeti rendszer, az egyes individuumok személyiségének rendszere, a szociális rendszer, a kulturális rendszer - és azok funkciói összefüggéseinek megkülönböztetésében. A társadalmi folyamatok meghatározásakor és céljainak kitűzésekor a kulturális rendszeré az elsőség. A minden szociális rendszer által az alrendszerekkel szemben alkalmazott „végrehajtó apparátus” biztosítja, hogy a szocializációs és nevelési folyamatok szabályszerűen menjenek végbe. Az egyén és a társadalom között zajló alapvető folyamatban ilyeténképpen a társadalom rendje, normái, szabályai stb. által mindenkor érvényesíti akaratát az egyénnel szemben.22 Rendszerelméleti megközelítésben tehát a társadalmi rendszerre és az iskolarendszerre összpontosítok, melyben az iskolát egy társadalmi rendszer alrendszerének tekintem. Az iskola a társadalom kvalifikációs képzési nyomásának kíván megfelelni egyrészt szakmai, másrészt valláserkölcsi szinten. Az iskolai szocializációt tekintve a fenti hármas funkcióból a kvalifikációs képzési funkciót emelem ki.23 Itt „kvalifikáció alatt olyan készségek és ismeretek közvetítése értendő, amelyek a „konkrét” munka elvégzéséhez és a társadalmi életben való részvételhez szükségesek.24 III. Tekintettel arra, hogy a kultúra integratív, vagyis az összes eleme együtt és kölcsönösen létezik, így a kultúra részeinek egymáshoz való viszonyát is vizsgálom. A holisztikus szemléletmódot alkalmazva a rendszer bármelyik elemét vizsgálva elkülönülten nem érthető meg, egyetlen kiragadott aspektus nem értelmezhető 21 KRON 2001. 403. 22 KRON 2001. 405-406. 23 KRON 2001. 407. 24 KRON 2001. 16, 407-408. 23
