Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskola nyelvhasználata 1777-ig - Az iskolai nyelvhasználat kérdése a két Ratio Educationis korában
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás szólták, hogy nem látják „sem szükségesnek, sem illendőnek”, hogy az indítványnyal foglalkozzanak.690 Még az 1790/91. országgyűlésen elfogadták azt a törvényt, amely kimondta, hogy „mivel az állam jóléte főképp az ifjúság nevelésétől függ”, ezért az ország- gyűlés megalakítja a Művelődésügyi Bizottságot. Feladata a „nemzeti nevelés” általános elveinek és rendszerének kidolgozása, közoktatásügyi törvénytervezet készítése, egy új Ratio Educationis kidolgozása. A címben szereplő „nemzeti” jelző a II. József alatti „nemzetietlen”, elnémetesítő közoktatáspolitika ellenhatását jelzi, azonban csak szűkén, a nemesi nemzet értelmében használták. A nemzet fogalmából a nemesi szerzők kirekesztették a népet. Ezek a „nemzeti nevelés” alapelvek nagy szerepet játszanak később is, és jól reprezentálják a tanügy köznemesi felfogását. A törvénytervezet bevezetése szerint a nemzeti nevelés alapgondolata a következő: az országban minden gyermeket, bármilyen társadalmi réteghez tartozó, bármilyen nemzetiségű, bármilyen vallású, azonos célok érdekében intézményesített nevelésben kell részesíteni. A neveléssel ugyanis el lehet érni a közösség, a társadalom boldogságát, ez a nevelés célja. Ennek az „egyöntetű nevelésnek” a célja, hogy minden gyermekben kialakítsa az alkotmányhoz, tehát a fennálló feudális rendhez való ragaszkodás érzését. Az udvarral haladásellenes szövetséget kötött konzervatív nemesség céljaiból egyenesen folyt ez a követelmény, de egybevágott Bécs politikájával is. Ezt akarta elérni korábban Mária Terézia és II. József is. Külön megállapodásokat kötöttek azokkal a gyermekekkel kapcsolatban, akik csak az elemi iskolát járják. „Az ország földmívelő lakosságát, és azokat, akik csak iparral foglalkoznak, a közös erkölcstanon kívül mindazzal is meg kell ismertetni, ami szeretetre ösztönzi őket az uralkodó és az ország alkotmánya iránt, amelynek személyük és vagyonuk biztonságát köszönhetik.” Ezért az elemi iskolai olvasókönyvekben tárgyalni kell arról, hogy milyen sokféle jó származik számukra az ország alkotmányából. A Bizottság számos javaslata közül még szükséges a nyelvre vonatkozót megemlíteni. A grammatikai osztályokban mindenütt magyarul kell tanítani, másrészt a magyar nyelv külön tantárgy legyen a felsőbb osztályokban (itt szükséges hangsúlyozni, hogy ez nem a nyelvtan tanulását jelentette, hanem azok számára a magyar nyelv megtanítását, akik még esetleg nem tudnak magyarul). Az egész „nemzeti nevelés” rendszere jelentős magyar nevelésügyi tervezet, amely magában foglalta a felvilágosult abszolutizmus legfontosabb haladó követeléseit. Sándor Lipót éppen ezért, nem kívánta elfogadni a tervezetet, mivel „egyes részletekben túlságosan is messze mentek.”691 Mivel azonban a Művelődési Bizottság később ezeket az elveket újra napirendre tűzi és bővíti, ezek végeredményben beépülnek a reformkor nevelési rendszerébe, és az itt élő nemzetiségeknek a hazához és az uralkodóhoz való kötődésük kialakításában a legfontosabb alapelveket jelentették. A hazafias nevelés 690 ELEK 1985b. 105. 691 MÉSZÁROS 1968. 8-20; MÉSZÁROS 1984a; FINÁCZY 1890. 222
