Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom A XX. századtól kezdve fokozatosan válik a háromrétegű kultúra kétrétegűvé, egyházi és népi kultúrára elkülönül, majd egyrétegűvé - az 1850-es évektől - kizárólag népi kultúrává alakul - állapítja meg Gyivicsán Anna az etnikai kulturális modellek tárgyalása kapcsán.16 17 Mezőberény szlováksága körében hamarosan kialakult a letelepülés után a kétnyelvűség, mivel a városi közigazgatás, az egyház, az iskola egyre nagyobb teret adott a nemzetiségek közös nyelvhasználatának. Ennek következtében szlovák-magyar duális modellről beszélhetünk nyelvi értelemben. A nyelvileg zárt kulturális rendszer csak az 1820-as évekig maradt fenn. A reformkori intézkedések előtt Mezőberény már igyekezett megfelelni a kor kihívásának, és az iskolában jutalmazta a magyarul jól beszélőket, a gimnáziumban bevezette a magyar nyelven való tanítást, és az evangélikus egyházban egyre nagyobb rendszerességgel szólt az igehirdetés magyar nyelven. A kétnyelvűvé válásban a szlovák nyelv az egyházi és a népi vallásosságban élt a legtovább. A tradicionális szokásokban a nyelv háttérbe szorultságával a hagyományok is elsorvadtak, csak néha található egy-egy szlovák elem. A párhuzamosan s egymás mellett élő egy nemzetiségi kultúrán belüli dualitás a fölérendeltségből egyenrangúvá, majd a szlovák nyelv szempontjából olyan mellérendeltségűvé változott, melyben a XX. század harmadik harmadára a magyar nyelvű kulturális elem dominál. Ez olyan akkulturációs folyamatot jelent, mely felbomlasztotta az egész tradicionális kultúrát, s a kisebbség teljes értékrendjét. A kulturális identitás és értékorientáció szempontjából a mindvégig kétnyelvű modell destruktívnak számít.17 A szlovákság történetének teljes kulturális folyamatában a nyelvhez kötött elemeit lassan és fokozatosan elveszíti. A magyar nyelvű szokásrendszereket fokozatosan átvették a XX. század elejére, s azok a szlovák kultúrában már betöltötték funkciójukat. A konstruktivitás a kultúra virágzásának elején közvetett módon érvényesült csak.18 Ezzel a kérdéssel alább, a harmadik rész foglalkozik részletesen. II. A jelen iskolakultúránk feletti gondolatok adták az élet kínálta kutatási téma kiindulópontját. A történetiségbe ágyazott problémák megvilágítása, a társadalomtudományos vizsgálódás és kutatás nem választható el a gyakorlattól, mivel annak éppen a mindennapi élet kialakulására kell hatással lennie. Éppen ezért, amikor a helyi iskolai állapotok bemutatása az elsődleges cél, nem támaszkodhatunk kizárólag a pedagógiai megközelítésekre. „Egyértelmű, hogy az olyan jellegű tudomány, mint a pedagógia, az élet, a történelem, a társadalom és saját történetiségének ismerete nélkül nem képes önmaga értelmezésére. Ezért a pedagógiának ezekről a körülményekről, minden társadalmi-politikai rendszerről, érdektől, kényszer16 GYIVICSÁN 1993c. 232-256; GYIVICSÁN 1996. 45-56; GYIVICSÁN 2001. 106-108. 17 GYIVICSÁN 2001. 112. 18 GYIVICSÁN 1992. 187-196; GYIVICSÁN 1993c. 130-149; GYIVICSÁN 2002a. 5-59; GYIVI- CSÁN 2002b. 21
