Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - A tanulók minősítése, a vizsgák
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ellenben - (kik számmal 12-en voltak) egy-egy kendőt olly ezüstözött írandó - tollat ’s egy-egy tű-tartót. ”678 Az 1842-es tanterv után kezdi a helyi egyház is bevezetni a tornagyakorlatok év végi bemutatását. Mint korábban - a bevezetett tantárgyaknál - utaltunk rá, a közvélemény és a szülők nem tartották ezt helyesnek, így az e tárgyból való vizsgáztatás nem volt nyomonkövethető. 1844-ben ezért is fordul a „testi gyakorlatok” megtartása tárgyában a körlelkész a tanítókhoz, hogy nyomatékosan felhívja figyelmüket annak alkalmazására.679 A reformkori magyarosító törekvések ékes bizonyítéka az a vizsgáztatási rend, amelyet két részben tartottak meg. A hivatalos „közvizsgálat” után külön vizsgáztatták a tanulókat magyar nyelvből is, mely nemcsak a nyelvismeret felmérését jelentette, hanem a magyar nyelv megtanulásának fontosságát az anyanyelv mellett. ’’Másnap reggel, az az 28-án mindkét nembeli Osztály öszve jővén az anyaszent- egyházra azon czélra, hogy a’ Nagyságos ’s Tekéntetes küldöttség által a’ Magyar nyelvben próbáltassék meg. E’ második próbatéten levők Gróf Almásy, Németh Antal alispány, Kalmár Mihály, Novák Ferencz és Tormássy urak kitűnő megelégedésével távozának el azon kegyes ajánlással, hogy a’ reánk bízott Növendékeket különösen a’ magyar nyelvben lelkiismeretesen oktassuk ’s neveljünk azokból lelkes és nemes polgárokat a’ Hazának, minthogy ezt úgy is tennünk az Ország Törvényei parancsolják. Ennek végeztével magyar könyvecskék osztattak” - jegyezte fel a tanító.680 A következő évben Jancsovics István körlelkész a vizsgák lebonyolításán változtatott. „Vasárnapi délelőtti istentiszteletet mely itt ezért véltem szélszerűnek tartani közvizsgálatokat, minthogy akkor legnagyobb közönség szokott részt venni; márpedig igen óhajtandó volna, miszerint ezen vizsgálatra lehető legnagyobb nyilvánossággal és részvétellel vitetnének véghez. A’ mellett pedig minden közvizsgálat egyben istentiszteletnek is tekintendő. ” Ahogy a helyi intézkedések a nyilvános vizsgák megtartásának fontosságáról szólnak, úgy ugyanezen időben azok helytelen pedagógiai célját is hangsúlyozzák. A pesti evangélikus egyház igazgatója, az evangélikus reformpedagógia nagy egyénisége, dr. Tavassy Lajos a meglévő vizsgaintézmény ellen foglalt állást. Véleménye szerint a szülő tanünnepélynek, a tanuló pedig jutalomosztó eseménynek tartja a nyilvános vizsgát. Ehelyett fontosnak tartja a tanfolyami s az osztályvizsgálatot az iskolában.681 Hasonló vélemény gyakran napvilágot látott a pedagógiai szaklapokban. A vizsgák célját megkérdőjelezik, formaságnak tartják, amely elsősorban az ünnepséghez kapcsolódik. Rendhagyó véleménynek ad hangot egy pesti pedagógus, aki szerint „nyilvános próbatétek és velők összvékötött efféle productiók, az igazi nevelési és oktatási elvekkel összve nem jöhetnek, sőt, merő ellentétben állhatnak... 678 BML Mb ir. Leány iskola jkve. 1842/43. 679 BML Mb ir. Fiú iskola jkve. 1844/45. 680 BML Mb ir. Leány iskola jkve. 1943/44. 681 TAVASSY 1847. 7. 216
