Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás lyamatba beépülő átvételek, amelyek lassú átalakuláson mennek át, lépcsőzetes, alig felismerhető változásukban felismerhetők-e? A belső fejlődés fogalma alatt így a kulturális folyamat azon változását értem, mely során az átvétel adaptációjából egy minőségileg új keletkezik, melynek használata tartós és széleskörű.14 Kulturális adaptáció alatt más kulturális javak válogató átvételét értem, s azt figyelem, hogy honnan veszi át ezeket a közösség, és milyen magatartást tanúsít a közösség az új jelenségekkel szemben. Kulturális integráción olyan egységesülő folyamatot értek, amelyben az egyes kulturális elemek egymáshoz igazodnak.15 Dezintegráción az egységes kultúra felbomlását, az egységet biztosító elemek értékvesztését értem. Kulturális hanyatláson a kultúrát alkotó jelenségek megszűnését, amelyek helyébe nem kerülnek új elemek. Interkulturalitáson: a többnyelvű és kultúrájú, multikulturális rendszeren belüli, az elsősorban interetnikus kapcsolatokból eredő kulturális és szellemi kölcsönhatás, mely kulturális elemek átvételét, átadását, adaptációját jelenti, és alkotó folyamatként jön létre főleg az egyházi és polgári kultúra rétegében. Etnikai kulturális modell. A magyarországi szlovákok körében, az egyes nyelvszigeteken, illetve településeken különböző felépítésű, több variánst képviselő etnikai kultúrák működnek. Ezek a modellek különböző típusokba sorolhatók. Me- zőberény szlováksága olyan modell, olyan XIX. századi polgári kultúrához kötődő kulturális rendszer, amely a XIX-XX. században formálódott ki, s lett a XX. század második harmadára a kulturális feloldódás, az akkulturáció színtere. A környező szlovákok lakta településektől való eltérést részben objektív tényezők befolyásolták, mint a település gazdasági-kulturális-kereskedelmi kapcsolata, városi fejlődése, a polgárosodás, a harmadik nyelv, a közös magyar nyelv kommunikációs színtereinek gyors felerősödése, az anyanemzettel való kapcsolat megszűnése s az első világháború utáni interetnikus kapcsolatok megerősödése. Másrészt szubjektív tényezők is szerepet kaptak. A kezdeti kultúraépítésben az erős nyelvi és vallási önazonosság-tudat, mely egymást erősítve hozzájárult az egységes szokásrend kialakulásához, a közös kulturális értékek áthagyományozódásához. Az endogámia, a közösség zártsága és belső mentalitása, nyelvi értékorentá- ciója tette stabillá a letelepedés után kétszáz évvel is a földrajzilag elkülönülő közösségeket. Az anyanyelvi kulturális kommunikáció lehetősége - mint már említettük - a XX. századtól gyengül, amikor a népi kultúra kezd háttérbe szorulni, a polgári (elit) kultúra megerősödik, s az egyházi magas kultúra hatása már nem mérhető. A tagolt, háromrétegű kulturális modellhez sorolható Mezőberény, melyben a népi, egyházi és magas kultúra megtalálható volt az 1800-as évek elejétől, a tudós-lelkész és tanító, tanár-egyéniségek megjelenésétől a XX. századi felgyorsult polgári fejlődés befejeződéséig számítható. Ez időben a régiót meghatározó szellemi kisugárzása volt a háromnemzetiségű, többségében szlovákok lakta Mezőberénynek. 14 BARABÁS 1966. 572-576. 15 MH 1963. 20
