Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Tantárgy és követelmény rendszer 1849-1868 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Jegyzetek: 1., Az alsó elemi iskolára vonatkoznak az első és második osztálybeli tantárgyak, a’ felső elemi iskolában a’ harmadik osztálybeliek. 2., A’ városi iskolákban a’ fönebb felsorolt tantárgyakon kívül tanítandók még kézműtan és téralakrajz az elemi leányiskolákban pedig Magyarország történelme helyett gazdaság és természettan.”652 íme tehát az a tanterv, amely a békési esperességben érvényben volt. A tanterv jól érzékelhető módon három osztályra vonatkozik, melyekben hat évfolyam van. Az egyes évfolyamok tehát két évben végezhetők el. Egymásra épülő, jól differenciált tartalmas, a helyi körülményekhez igazodó például tankönyvhasználatban. A magyar nyelv tanulása hivatalosan már viszonylag korán elkezdődik. A tanterv az 1842-es tanterv falusi iskoláinak bővített követelményére épül, de figyelembe veszi a többtanítós tanítás lehetőségével az új tantárgyak rendszeresítésének a lehetőségét. Itt kezdődik a városi iskolák tananyagának fokozatos bővítése hivatalosan is, és a nemenkénti oktatásanyag elkülönítése szakmai-gyakorlatiasságból, mely a munkára nevelés egyik fő eszköze lesz. Megjelenése után a helyi iskolai jegyzőkönyvek alapján nem mérhető a tananyagbeli változás, mivel azokban változatlanul csak a nemenként elkülönülő iskola három osztályának együttes vizsgatárgyai szerepelnek 12-13 pontban. Ezek felsorolása az előző évihez hasonló 1864/65 után is, csak minimális eltérés figyelhető meg. Például 1864-ből a fiúk iskolájában: „I. A kisebbeknél: Betűzés, tagolás, olvasás, Sz. írásbeli helyek könyvnélküli felmondása Dr. Luther Márton Katekizmusának három első része. II. A nagyobbaknál: 1. Énekeskönyv és Új Testamentom olvasása. Magyar olvasás. 2. Luther Kis Kátéja. 3. Tíz Parantsolat magyarázatjából a IVdUt parantsolatig. 4. Bibliai történetek az Új Testamentomból. 5. Illendő szabályok. 6. Előismeretek a földleíráshoz. 7. Reformatio története. 8. Számvetés négy alapnemben. 9. írás mutatványok.”653 Az év végi vizsgatárgyak fenti felsorolása az elkövetkezendő öt évben mindkét iskolában ugyanaz. Hogy mennyiben és hogyan követték az esperességi tantervet, arra vonatkozóan nincsenek adataink. Valószínű, hogy egyházi kötelező jellege miatt ez nem történhetett másként. Ehhez képest kisebb eltérések megengedhetők voltak a tankönyvirodalom és a gyermekek vegyes összetétele miatt. A nagyobb - egyetemes egyházi - tantervtől való eltérését is hivatalosan megengedték, mivel az egységesítés csak a tanév tartalmára, a szünidők idejére, a tananyag minimumára és az osztályok számára akart végre valamilyen megoldást hozni. A gyülekezeteknek az evangélikusok által megállapított központi tantervhez való hosszabb idejű alkalmazkodása azért sem történhetett meg, mert hamarosan életbe lépett az 1868-as népiskolai törvény. 652 BML Mb ir. Fiú iskola jkve. 1863/64. 653 BML MB ír. Fiú iskola jkve. 1863/64. 205
