Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Az oktatásügy 1869-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Az oktatás 1869-1890 között Az 1868. évi XXXVIII. törvénynek főleg a II. fejezet 10. §-a és III. fejezete vonatkozik a hitfelekezetekre, mely a hitfelekezetek iskolafenntartásáról szól. Kimondja, hogy fenntarthatnak nyilvános népoktatási tanintézeteket, de csak akkor, ha az iskolai épületek építésére és átalakítására, a szorgalomidőre, a legszükségesebb taneszközökre nézve a törvény rendelkezéseihez alkalmazkodnak. A törvényhez kapcsolódóan 1869-ben adták ki a népiskolákra vonatkozó egységes állami tantervet: „Tanterv a népiskolák számára”. A tanterv az egységes műveltség lényegét, a népiskolai oktatás tartalmát, a tantárgyak tanításának módszerét, időkereteit határozta meg. A bevezetett műveltséganyag és tantárgyi rendszer építve a felekezeti iskolákban kialakult és meggyökerezett hagyományokra, erőteljesen humán jelleget érvényesített. A népiskolai tárgyak tanításánál mindegyik tanítása rövid célmegjelöléssel kezdődött. A tárgyak tananyagának a meghatározására viszont még itt is csak néhány mondatos utalás történt. A tananyag kijelölésekor a tantervek sokszor a vezérkönyvekre utaltak. Átgondolt tananyagstruktúrát itt sem találhatunk. Tudjuk, ebben az esztendőben indul meg Gönczy Pál vezetésével a népiskolai vezérkönyvek íratása. Ezek jelentőségét azonban túlhangsúlyozták az oktatás tartalmában, s néha a tantervnél is fontosabbnak tartották. Itt is nagy szerepe volt a tanító módszerének, mivel a „tananyagot” és a „tan módot” lényegében a tanítóra bízta. Ezért e tanterv megvalósulása a pedagógusok önállóságától, a helyi körülményektől függött.654 Az 1868-as általános népiskolai tantervhez viszonyítva az iskolák felekezeti hagyományait figyelembe véve Békés vármegyében a következő tantárgyakat vezetik be az oktatásban: „1., Hit és erkölcstan, - A Szentírás ismertetése, a szentírás története, Evangéliumok. 2., Olvasás anya és magyar nyelven. 3. írás anya - és magyar nyelven. 4., Számolás, a hazai mértékek ismerete. 5., Nyelvtan. 6. Természetrajz = Mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatokkal. 7. természettan, figyelemmel a vidékre, s a tanulók életmódjára. 8., Földleírás. 9., Történelem hazai, - polgári jogok s kötelességek rövid ismertetésével kapcsolatban, valamint egyházi történelem. 10. Ének. 11. Testgyakorlat a lehetőségig.” E tanterv a következő órabeosztásban valósult meg: „Általános leczkerend: Dél előtt Hétfőn: 8 - 2/2 9re Ének, 2/4 10-re vallás, 3A 77re Anyanyelvi olvasás és írás 11-ig Nyelvtan. Dél után: 2—3-ig Számolás 4-ig Természetrajz vagy Természettan. Kedden Dél előtt: 8 - 2/4 9-re Ének 3A 10-re Vallás 3A 77re Anyanyelvi olvasás és írás 11 Nyelvtan. Dél után: 2-3 számolás 4 Földleírás, szerdán: Dél előtt: 8-9 Magyar olvasás és írás 10. Történelem hazai és egyházi. 11 Nyelvtan. Csütörtökön ugyanaz, ami hétfőn, Pénteken ugyanaz, ami kedden. Szombaton: 8-9 Magyar olvasás 10 Történelem hazai és egyházi 11. Evangéliumok. Jegyzés: 1., A tanítás imával kezdődik és végződik. 2., Az olvasás és 654 PERES 1890. 1-5; SZELÉNYI 1931. 104-111; BELLÉR 1996. 11-12; MÉSZÁROS 1996. 206
