Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Tantárgy és követelmény rendszer 1849-1868 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története ki, mely a vélemények figyelembe vételével egy teljesen új tanterv készítésére volt hivatva. Ez a következő egyetemes gyűlésre el is készítette munkáját, s ezt a közgyűlés - csekély módosítással - el is fogadta, és magyar, szlovák, német nyelven ki is nyomtatta. Ez a zay-ugróczihoz képest annyival volt jobb, hogy tüzetesebben foglalkozott a népiskolával, s a Noszág-félénél pedig rendszeresebb volt, valamint részletezőbb., ugyanakkor a népiskola speciális módszereire is kitért. „Azonban teljes érvényre ez a tanterv sem juthatott a partikularizmus miatt, de sokszor a helyi körülmények szükségessé is tették az egyetemes tantervtől való eltérést” - állapítja meg Szelényi.649 A mezőberényi iskolák tananyagában az 1850-es, 1860-as években nincs változás. 1860-ban a vizsgatárgyak is a régiek szerint szerepeltek: „I. A’ kisebbeknél: betűzés, tagolás, olvasás, írásmondatok, Luther kis kátéja. II. A’ nagyobbaknál 1. Tót és magyar olvasás, 2. Kis káté egészen, 3. A keresztény hitnek magyarázata, 4. A’ Reformatio története 5. Földrajz Magyarországról, 6. Erkölcsi szabályok, 7. Egészségi szabályok, 8. Bibliai történetek, 9. Éneklés, 10. Számolás, 11. írásmutatványok.”650 Nagyobb jelentőségű helyi kezdeményezésekről nem tudunk, valószínű, hogy a csabai tanítói konferencián szóban elhangzó vélemények között elhangzottak a herényieké is. A békési ág. h. esperesség 1863. szeptember 30-án tartott tanítói tanácskozása megvitatta az egyetemes választmány az évben elfogadott tanterv- rendezési szabályzatát, és azt a saját körülményeihez alkalmazva kiadott egy tantervet a saját iskolái számára.651 Tekintettel a dokumentum jelentőségére és a tananyag összehasonlításának folyamatossága miatt az alábbiakban közöljük ezt, melyet követendő normaként a herényi fiú iskolai jegyzőkönyvbe is beírtak: „Tarnend a’ békési ágost. hitv. ev. esperességben létező III. osztályból álló elemi iskolák számára. III. osztály elemi iskola 6dlk évtől - 12‘lg egy tanteremben egy tanító alatt képződő növendékekkel. I. Osztály Tantárgyai. 1. Nézlet és beszédbeli gyakorlatok (Tanító az elemi tanodában, vagy néz- leti oktatási mód Dr. Ottó után Koker Károly). 2. Betűzés, tagolás - olvasás (Ajánlatik Szeberényi Lajos abc olvasó könyve és a szarvasi egyház által kiadott Slovenko-Uhorsky Slabikár pro ev. Skolky). 3. Luther Kátéjából a’ Tízparancsolat, hitágazat és úri imádság értelemmel való megtanulása. 4. Számlálás föl és lefelé a’ számjegyek ismerete és leírása. 5. íráskezdete. 6. Néhány könnyebb énekek éneklése. 7. Szentírási és erkölcsi rövid mondatok. 649 SZELÉNYI 1931. 103-104. 650 „BML Mb. ir. Fiú iskola jkve 1859/60. ,,A’ M. Berényi ág. h. ev. tótajkú gyülekezet a’ harmadik vagy új iskola fiú ’s leány növendékeivel az 1860dik év május 2.kán délelőtti órákban tartott vizsgálata.” 651 SZELÉNYI 1931. 101. 203
