Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Tantárgy és követelmény rendszer 1849-1868 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás terén szép, ízletes, dicső: ellentétben a pangásnál, avult szokáshoz minden különbség nélküli makacs ragaszkodásnál és így a magasztos hivatalnak szolgai kenyérüzletté aljasításával utálatosabb, vétkesebb e földön aligha valami lehet” - fogalmazta meg az esperes. Felszólítja ezért az esperesi tanítóságot, hogy a közgyűlést megelőző napon ez ügyben általános tanítói értekezletet tartson, s a helyi egyházakat megkéri az ügy fontosságára való tekintettel a tanítók napidíjának tisztázására.644 Természetes tehát, hogy a tananyag és tantárgyak súlypontozása a fő szempont a tantervek meghatározásánál. Békéscsabán Haan Lajos szemléletét is erősíti Szeberényi Gusztávé, aki szintén a balismeretek háttérbe szorításával oldaná meg a helyi reformokat. „Szeberényi Gusztáv Adolf eljövetele olta a tanügy, lehet mondani új areába lépett. Ő a’ paedagogicaban, különösen annak újabbkori literatúrájában igen otthonos. O léptette életbe a’ koronként megtartani szokott iskolai választmányi gyűléseket, a’ háromévenkénti előre megszabni szokott tanrendszert, ő kü-szöbölte ki a’ kis normális iskolákból a’ reálékat ’s taníttat azok helyett vallást, ő eszközlötte azt, hogy valamennyi iskolából a’ nagyobb gyermekek a’ mindennapi isteni tiszteletre, ha csak az időjárás engedi, a’ templomban megjelennek, szóval ő visszavezette a’ népiskolákat azon stádiumba, ahol azoknak állniuk kell, hogy vallásos népnevelő intézetek legyenek” - állapítja meg Haan Lajos.645 Az erről szóló viták, a helyi változatok ütköztetése azonban eltart jó ideig. 1860-ban az esperességi megyeközpontban a vezetők még nem jutottak azonos állapotra. Szeberényi Lajos szerint is a népiskolában a nevelésnek és az oktatásnak azonos hangsúllyal, harmóniában kell lennie: „Ami az oktatási anyagot illeti, leginkább azon kérdést igyekszünk tisztába hozni: melyek azon tantárgyak, melyek az elemi iskola körébe tartoznak. Valamint az ebből folyó ama másodikat: mennyi az, mit ezekből korunk az elemi iskoláról méltán következhet.”646 Tótkomlóson - Szarvashoz hasonlóan - 1856-tól nagyobb gondot fordítanak a tanulók gyakorlati oktatására. Presbiteri gyűlésen határozatot hoznak arról, hogy faiskolát vesznek, ahol a tanulók kertészeti ismereteket tanulhatnak. Ezért az egyház még abban az évben kiméri a kertészeti iskola számára a földterületet.647 Az 1850-es évek végére az evangélikus egyház ismét az iskolák egyetemes jellegű rendezését tűzi ki célul. Ezért külön tervezet készül az alsóbb, és külön a felsőbb népiskolák számára. A javaslatok megtárgyalása 1861-től kezdődött. A négy egyházkerület együttes bizottsága folyamatosan tárgyalta a javaslatokat, melyek közüloszág János tanítóképzői igazgató javaslata sikerült a legjobbnak. A javaslat azonban túl rövid volt, és nem érkeztek hozzá vélemények, javaslatok valamennyi kerületből.648 Ezért az 1862-es egyetemes közgyűlés választmányt küldött 644 Uo. 645 HAAN 1991. 87. 646 SZEBERÉNYI 1860a. 5. 647 SZINCSOK 1996. 270-271. 648 „Az ágostai hitvallású tanárok tanácskozmánya által lett iskola-szervezeti javaslatok Pest, 1861. ZÁCH 1861. 202
