Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom kát, amelyekre az ember mint a társadalom tagja tesz szert”.8 Munkám írásakor részben a kulturális antropológia területét is érintem, amikor a kultúra fejlődésének és terjedésének, valamint a szlovák nemzetiség és a kultúra viszonyának változásait vizsgálom.9 A kérdéses időszakban a hagyományos néprajz eszközeivel vizsgálom a népi kultúrán belül a népi vallásosságot.10 Egyházi „magas kultúrán” olyan szellemi kulturális teljesítményeket értek, amely az egyházhoz kapcsolódó értelmiség - lelkészek, tanítók - írásbeli megnyilvánulásai.11 A kultúrát egységes struktúrának tekintem, amelynek részei a társadalom és a kultúra összefüggéseinek rendszerében ragadhatok meg. Egy kultúra bemutatása így a struktúra dinamikus és történeti jegyeinek egymáshoz kapcsolódó értelmezése és leírása. Be kell mutatnunk azt, hogy az egyes kulturális elemek hogyan funkcionálnak, a rendszeren belüli elemek hogyan kapcsolódnak össze egymással, s a rendszer mint egész, milyen viszonyban van a környezetével.12 A kultúra felépítését így az egyes elem-komplexumoknak elrendeződése és egymáshoz való viszonya adja. Benne kulturális elemen azt a legkisebb alkotóelemet értem, amely még hordozza az adott kultúra egyedi vonásait. A kultúra rétegeinek vizsgálatakor a különböző időszakokból származó elemek együttesének elemzése történik. Vagyis az adott időszakban leírt kultúra különböző időszakokban létrejött elemeket tartalmaz, és történetileg szemlélve ezek az elemek kialakulási korszakokra, rétegekre bonthatók.13 A kultúra változásának megfigyelésekor a folyamat formai és szerkezeti változása mellett elsősorban a tartalmi átalakulásra figyeltem, továbbá az adaptációra, az akkulturáció módjára, az átvételekre, a belső fejlődés folyamatára, az integrációra, az asszimiláció mértékére. Megfigyelésemet az motiválta, hogy rávilágítsak: a mezőberényi szlovákság a kulturális közelségében élő magyar és német nemzetiséggel milyen azonosságot ér el, a magasabb szintű, számarányában folyamatosan a növekvő többségi kultúrához hogyan hasonul kulturálisan, s milyen akkulturációs folyamat rajzolható meg. Izgalmas kérdés, hogy a három kultúra egymásra gyakorolt hatásában, kulturkontaktusá- ban milyen a kulturális elemek cseréje, vagy mennyire egy irányú vándorlása. A kultúraváltozás eszközeit tekintve fontos, hogy az átvételt a kulturális javakat, ismereteket, elveket, normákat hogyan fogadják el, s jelent-e ez aktív alkotó- tevékenységet, esetleg változatlan vagy módosított átvételt jelent-e. Ezek a társadalmi, formai és funkcionális jellegű átvételek felismerhetőek, avagy sem. A fo8 A kultúra más meghatározásához Ralph, Lipton: „Azon ismeretek, attitűdök és egyéni viselkedés- minták megszokott összessége, amelyek közösek és öröklődnek az adott társadalomban” (HOLLÓS 1995. 16.); BOAS 1975. 10-11, 73-85; BIRKET-SM1TH 1969. 368-433. 9 BIRKERT-SMITH 1969. 18-22. A témához kapcsolhatóan írja Bromlej: „A múlt és a mai kor néprajzi kutatása a néprajztudomány, a történelem és a szociológia szinkron jellegű strukturális és a vertikális diakron jellegű történeti-genetikai módszer alkalmazását jelenti. ” BROMLEJ 1976. 307. 10 BURKE 1984. 362-369. 11 BURKE 1984. 362-369; BIRKERT-SMITH 1969. 399-415. 12 BROMLEJ 1976. 62-63; BOAS 1975. 10; BARABÁS 1963. 13 BARABÁS 1963; GRÄBNER 1911. 19
