Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Alkalmazott módszerek, vonatkozó irodalom
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás Saját kutatásaimon kívül a hazai evangélikus szlovákok életére vonatkozó egyháztörténészek, etnográfusok munkáiból is merítettem. Eljárások és módszerek Egy szlovák nyelvszigeten kialakult kulturális rendszert és annak változását, a közösségi-szellemi kultúra etnokulturális változásait, e változások mozgását, irányát és formáit vizsgáltam meg. A kultúra-nyelv-közösség kapcsolatát történeti folyamatként szemlélem, a kulturális rendszerekre jellemző vertikális és horizontális tagoltságot figyelembe véve, vagyis egyrészt e különböző történeti korok kulturális elemeit hordozó tagoltságát, másrészt a néphit, a vallástudat és a magas kultúra rétegezettségét. Munkám elsősorban leíró, történeti módszert alkalmazó. Az egyes események, folyamatok leírása, elemzése mellett ezek egymáshoz való viszonyának vizsgálatában összefüggésfeltáró, általánosításokat megfogalmazó. A dokumentumok vizsgálatánál a leírás, a dokumentumelemzés, a tényfeltárás módszerét használtam. A feldolgozásnál statisztikai módszereket, szöveges elemzést és értékelést alkalmaztam. Az eseményeket kellő objektivitással szemlélem, szlovák nemzetiségűként saját nemzetiségem kultúrtörténeti értékeit vizsgálva mellőzöm az etnocentrizmust, s megfelelő relativizmussal kezelem az ok-okozati összefüggéseket. I. A vonatkozó kisebbség vizsgálatát illetően a fenti megközelítés szerint az alábbi elméleti alapvetésből indultam ki. Szlovák kultúrán az anyanyelvhez kötött kulturális elemet értem, nemzeti kultúrán pedig azt a nemzeti kultúrától eltérő sajátos tartalmat és kulturális folyamatot, amely egy adott rendszer része.5 Kulturális identitáson azt, amely kialakulásának és megőrzésének az a feltétele, hogy az egyén ismerje azt a kultúrát, amelynek hordozója, s amely önazonosságában és életvitelében segíti.6 Az etnikum kifejezést a következő értelemben használom: Clifford Geertz szerint „az etnikum primoraliális kötelék, amely a közös vérből, vallásból, nyelvből és egy helyhez vagy szokáshoz fűződő ragaszkodásból származik. Ezek az etnikai kötelékek, amelyeket az egyik generáció ad át a másiknak, és megkülönbözteti a csoporttagokat a csoporthoz nem tartozóktól az alapszemélyiség és a csoport identitás kifejezései. Ezek a kötelékek természetiek és szellemiek.”7 A kultúra E.B. Tylor értelmezése szerint: „a kultúra az a komplex egész, amely magában foglalja a tudást, a hitet, a művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokásokat, valamint olyan más képességeket és sajátosságo5 GYIVICSÁN 1993c. 19. 6 MN 2000. 622. 7 HOLLÓS 1995. 92; BROMLEJ 1976; SÁRKÁNY 2000. 18
