Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk története a II. Ratio Educationis idején - A Schédius-tanterv (1806)
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás tés szintjét és a tanítandó tárgyakat.598 A tananyagban kiiktatja a latin nyelvet és helyette a magántanításba utalja. Az alsóbb osztályokban inkább a reál tudományok körét gyarapítja. Az egyes iskolafokozatok tananyagában megjelenő újításokról mi itt nem ejtünk szót, de megjegyezzük, hogy módszereiben, tankönyv ajánlásában, az iskolák felügyeletében haladó szellemű újításai voltak (például bevezeti a szaktanári rendszert). Felvilágosultságát tükrözik a leány- és nőneveléssel foglalkozó tantervi részek is.599 Schédius bevezeti a fizika tantárgyat, s a kéttanítós iskolában a felsorolt tárgyakon túl lehetőséget kínál a földrajz, természetrajz, s a hazai nyelvek és a rajzolás tanítására. Elképzelése szerint bevezetné az ismétlő vagy vasárnapi iskolákat a kimaradók számára, akik a nyilvános istentiszteletek előtt vagy után a lelkész vezetésével a korábban tanultakat ismételnék. A lassan készülő, régen várt és színvonalas tanterv azonban nem vált egységessé. Értékes és jelentős volt, de hivatalosan sosem léptették életbe. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az evangélikus iskolák szűkös anyagai körülmények között léteztek, és nem tudták volna megvalósítani előírásait, s az iskolák csak az anyagilag közvetlen főhatóságuk engedélyével vezethették volna be. A tanterv ennek ellenére széleskörű tantervi vitát indított el a tankerületben, vármegyékben, s mindenki megismerhette azt. Mire azonban a véleményeket összegezték, és a rendszer hibáit kiküszöbölték volna, évtizedek teltek el, és elavulttá vált. Ettől függetlenül megjelenése után a legtöbb gyülekezeti iskola figyelembe vette, amennyiben a körülményei engedték, és azt sajátos módon alkalmazta is. így a Schédius-féle tanterv is csupán keretjellegű maradt, ugyanakkor megjelenésekor nagy hatást gyakorolt. Első volt az evangélikus iskolák történetében, differenciált, árnyalt struktúrával rendelkezett, egyidejűleg a II. Ratio Educationis állami tervezettel.600 Az egyetemes zsinat jóváhagyása ellenére tehát általános bevezetése, szélesebb körben történő elterjesztése nem valósult meg, ezért visszatekintve az evangélikus tantervtörténetre, csupán direktívának tekinthető. Minta volt, amelyhez az egyes iskolák többé-kevésbé alkalmazkodtak, de kötelező erejűvé nem vált. A hazai viszonyok nem tették lehetővé hivatalossá tételét. Ezután az evangélikus egyház, Schédiusszal az élen, 1830 után (tanterve eddig iránymutatónak, követendőnek számított) újra tantervi reformjavaslatokkal kísérletezett. Először 1840-ben, majd 1842-ben készíti el újabb változatát tantervének. Gyakorlatilag 1842-ig, az egyetemes tanterv bevezetéséig a II. Ratio helyett ez képezte a helyi tantervek alapját.601 598 Uo. 7, 5. §., 7-9, 6. § 599 Uo. 41, 26. §., 41-43, 27. §., 45, 28. §. 600 A reformátusokat is megelőzte, akik 1807-ben adták ki Debrecenben a „Ratio Institutionis”-t a „Systema”-hoz hasonlóan. 601 BAJKÓ 1966. 673; SZELÉNYI 1931. 188
