Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk története a II. Ratio Educationis idején - A Schédius-tanterv (1806)

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

corum aug. conf. in Hungária” címmel.593 A tanterv alkotója nagyobb részben Schedius Lajos, a pesti egyetem esztétika professzora, másrészt Lovich ádám besztercebányai lelkész volt.

Schedius Lajos a reformkorszakot megelőző időszak legjelentősebb evangélikus pedagógusa, fél évszázadon át az iskolák szellemi vezére. Jól ismerte kora pedagógiai és filozófiai irodalmát és univerzális műveltsége, neohumanista, és Pestalozzi-módszere áthatotta az általa írt tanterveket.594 Egyik korábbi fontos műve már az evangélikus iskolák korabeli elmaradott állapotáról értekezik. Helyteleníti, hogy a falusi iskolák csak kevés helyen érik el céljukat, mivel a földművelők nem kapnak megfelelő nevelést, mert az iskolákban nincsenek jól képzett tanítók. A körülmények és a színvonal megjavításához fontos szerinte az iskola tanítóinak gondos megválasztása, az egyes iskolákban előadandó tanulmányok és művészetek helyes módszere és a szabad emberekhez méltó fegyelem.595

Egyöntetű tantervet, nyomtatott tankönyveket, iskolai törvényeket sürget, követendő példaként a késmárkit ajánlja, de véleménye nem talál visszhangra.

Schédiust 1795-ben a pesti evangélikus egyház jegyzőjévé választja meg, segít az egyházközség iskolájának megalapításában, közben népiskolai felügyelő lesz. Tervezete 1806-ban készül el, melynek eredeti címe: „Idea Systematis rei scholas- ticae in Regno Hungáriáé recuter ordinandae a parte Distr. mont. Projectata.”596 Tanterve a neohumanizmus és a felvilágosodás pedagógiai eszméit hordozza, melyben átgondolt, magas színvonalú iskolarendszer kiépítését tűzte célul. Előremutató abban, hogy tágabb lehetőséget ad a tanterv keretein belül a tanár egyéni elképzeléseinek, az egységesítéssel az iskolák közötti szintkülönbségeket akarja megszüntetni, helyes arányt alakít ki a klasszikus művelődés köre és a reális ismeretek anyaga között. Külön foglalkozik a leányok tanításával. Schédius tantervére az I. és II. Ratio Educationis, valamint az evangélikus iskolai tantervi hagyományok hatottak. Szabályzatában négy féle iskolatípust különböztet meg: falusi iskolák, polgári iskolák, latin vagy tudós iskolák, leányiskolák. A nevelés céljai általánosak abban, hogy „az ifjúságnak a minden emberrel veleszületett testi képességek helyes gyakorlással tökéletesítsék és megerősítsék, az erkölcsi ítélőképességet fejlesszék, akaratukat az erények és az erkölcsi elvek tiszta megismertetésével a vallás, az uralkodó és a haza szeretetére vezessék, hogy ilyen módon iijúságunkat az igaz emberségre formálják.”597 Ennek érdekében a falusi iskolákban erős embereket kell nevelni. A falusi iskoláknál három tagozatot különböztet meg, amely azonban itt nem egy osztályt, hanem több éves tanulmányt jelent. Az első tagozat a kezdőké, a második az olvasóké, a harmadik az érettebbeké. A tanterv részletesen felsorolja a képesség fejlesz593 BARKÓ 1992.

594 SCHÉDIUS 1916; DOROMBY 1933.

595 SCHÉDIUS 1806; SZELÉNYI 1931. 215.

596 SCHÉDIUS 1806.

597 BARKÓ 1992. 1, 1. §.

187