Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk története a II. Ratio Educationis idején - A Schédius-tanterv (1806)
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezet is ég - Iskola - Interkulturalitás Iskolánk története a II. Ratio Educationis idején A fentiekből begyűjtött tapasztalatok alapján dolgozták ki 1805-ben, és adták ki 1806-ban a II. Ratio Educationist.589 A másodikban az elsőhöz viszonyítva nincsenek nagy különbségek. Vallások, nemzetiségek tekintetében nincsen változás. Ebben is csupán katolikus iskolákról van szó, csak a 2. §. foglalkozik egyedül a nem katolikusok iskoláival: „Az ország rendje azonban megkívánja, hogy a nevelés általános elvei az elszakadt vallások követőire is vonatkozzanak, akik számos vidéken, másokkal elvegyülve élnek” - mondja ki a rendelet.590 Az 1806-os Ratio a szerzők szándéka szerint nem vonatkozott a protestánsok iskoláira, de a tantárgyszerkezetet be kellett tartaniuk, s bizonyítványaik jogot biztosítottak a katolikusok iskoláinak látogatására. A vallási türelmet ez a szabályzat is hangsúlyozza. A népiskola-típusokban is egy-, két- és háromtanítós népiskolákról szól. A népiskola tananyagában azonban változás mutatkozik. A kéttanítós népiskola tananyaga a kéz- művesek-kereskedők igényeinek megfelelően bővült. A gyakorlati írásbeliség terén különböző írásművek készítésével, másrészt a rajz és mértan tanításával.591 Mindkét Ratio kinyilvánította azt, hogy az iskolák feletti legfőbb rendelkezési jog az állam- hatalmat képviselő uralkodót illeti meg. Az állapotbeli kötelességek tanítása ezért is kiemelten fontos a tantervben. Az uralkodó személyén keresztül a feudális abszolutista rendszer megszilárdításának eszköze volt. A tantervben legfőbb cél az, hogy jól szervezett iskolákon keresztül megfelelő és kellő tudást nyújtson, valamint jó alattvalót neveljen. Azzal, hogy a világi hatalom lett a magyarországi iskolaügy legfőbb irányítója, ez biztosította továbbfejlődésének alapvető feltételét is. Fontos még, hogy mindkét Ratio a neohumanizmus szellemében íródott, ezért jelentős a latin nyelv szerepe, s a reáliák kevésbé hangsúlyozottak.592 A protestánsok nem fogadták el a II. Ratiót sem, önkormányzatiságukra hivatkozva. A II. Ratio tulajdonképpen a szabadságharc utáni Thun-féle intézkedésekig érvényben volt. Néhány rendeletét szigorították, majd 1824-ben az egész rendszert átalakították. Ettől függetlenül elmondható, hogy az I. Ratio hatása évtizedekre meghatározóvá vált az evangélikusok tanügyében, s nagy hatással volt belső megújulásukra. A Schédius-tanterv (1806) A II. Ratio kiadási évében jelent meg az evangélikusok legjobban kidolgozott, és legszínvonalasabb átfogó tanterve, a „Systema rei scholasticae evangeli589 „Magyarország és a társországok átfogó iskolai oktatási-nevelési rendszere.” Buda, 1806. MÉSZÁROS 1981. 218; PUKÁNSZKY-NÉMETH 1994. 211-228. 590 MÉSZÁROS 1981. 231. 2. §. 591 MÉSZÁROS 1981. 236, 15. §. 592 MÉSZÁROS 1985. 190-204. 186
