Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk 1777-1810 között. Iskolánk az I. Ratio Educationis idején

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

osztályban bevezetendőként csatolni kell: Kniha bjdy v pomoci.” Bár a tantárgyak megjelölése konkrét, a tananyagról még mindig nem értesülünk. Az ajánlott könyv valószínűleg az egészségi ismereteket egészítette ki.

Adatainkat - példaként - összehasonlítottuk a felvidéki Kishont vármegye evangélikus esperességének szabályzatával, amelyet 1797-ben készítettek. A tantervűk két részből áll. A nevelj módját tartalmazza, és az iskolához tartozó személyek kötelességét írja elő. A jól kidolgozott tanterv nevelési céljait az I. Ratiohoz hasonlóan fogalmazza meg. A nevelés célja eszerint: „1. az ifjúság egészséges, izmos, ügyes és a jelen élethez szükséges dolgok, készségek Is tudományok hasznos ismeretével felruházott emberekké képeztessenek; 2. hazájukra nézve jó, hasznos, és azt szerető honpolgárokká; 3. keresztyénekké, akik a keresztyén tan és erény részesei. ” A fenti célok megvalósítása érdekében határozza meg a tanterv a tanítandó tárgyak körét. Újszerű, hogy iskolafokonként módszertani útmutatást is ad ehhez. „Nem csak az emlékezet, hanem az összes lelki tehetségek, kivált az ítélet mívelendő mindig a könnyebbről a nehezebbre kell haladni. Betűk ismeretével kell kezdeni a tanítást, ahol pedig sok a növendék, azon módszert kell alkalmazni, melyet a normális módszer előírt. Az olvasást ne tanítsák a kátéból, új szövetségből, vagy más vallásos tartalmú könyvből, nehogy azt, mielőtt megismernék, lenézzék. Már az olvasásnál figyeljenek a hangsúlyozásra és vigyázzák meg a helyes és szépírást. A helyes szépírás gyakorlatoknál mutassa meg a tanító a táblán, hogyan kell írni. A nyelvtanításra megjegyzendő, hogy anyanyelven tanuljanak meg pontosan beszélni és írjanak gyakran közéleti fogalmazványokat (leveleket, számadásokat, végrendeleteket). A latin helyett ajánlják a magyar nyelvet, és ahol lehet, tanítsák is. A liberális tanulmányok közül tekintetbejönnek 1., aritmetika, 2., természetrajz. (A természetrajzzal összekapcsolható a földmívelés, méhészet, marhatenyésztés és a fizikára vonatkozó ismeretek közlése.) 3. Polgári történet 4. Földrajz 5. Természetjog egybekapcsolva a társadalomban élő emberek kötelességtanával 6. Rövid életszabályok és erkölcsi mondások a külső illem és erkölcsök erősítésére. 7. Zenére külön órákban gyakorolják a növendékeket, 8. Himnuszok, világi dalok hasonlóan, rajzolás, festés és mértan.”588

Az említett tanterv is megőrizte keret-jellegét, de bővebb információval szolgál az iskola nevelési-tanítási egységéről konkrét helyzet tájékoztatást nyújt. A békés-bánáti egyházmegyében nem tudunk hasonló tanterv létezéséről. Valószínű, hogy az esperességek ebben az időben már készítettek dékánjuk által ilyeneket, hogy az iskoláknak segítséget nyújtsanak, s valamiféle egységet érvényesítsenek. Valójában a helyi tantervek játszottak alapvető szerepet, mint azt igazolják a herényi és csabai példák. Az, hogy mit tanítottak, helyben dőlt el tehát, a tanító személyétől függött. A tantervek tárgyai tükrözik az I. Ratio tantárgyköreit is.

588 „Methodus Scholastica pro scholis minoribus Kis Hontiensis Ev. Ac. An. 1797. SZELÉNYI 1931. 86-87.

185