Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk 1777-1810 között. Iskolánk az I. Ratio Educationis idején
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás gesebbek - számára szükséges a latin és német nyelv alapjainak elsajátítása.584 Me- zőberény szlovák iskoláiban a következő tárgyakat tanították: „Természethistória”, „Meteorológia”, országismeret, „Diethica” (alkotmánytan), „Bartholomidesz szerint História v Prirozenj. ” A tanított tárgyak köre - mint az előző fejezetben említettük - minden bizonnyal hiányos, mert például a hittan és a vallási énekek tanításáról nem esett szó.585 A tanulókat nemenként elkülönítve tanították. Az iskola egytanítójú népiskolának számított, mivel egy tanító oktatta mindkét nem valamennyi korcsoportját, és az azoknak megfelelő tantárgyakat, az evangélikus egyház által rendszeresített tankönyvek szerint. A kor tanítási viszonyaihoz képest Mezőberényben is az egészségtan, földrajz, természetismeret tantárgyak tanítása jelenti a többletet, ami igen jelentősnek tekinthető. Az 1798-as egyházlátogatás Békéscsabán is vizsgálta az iskolák állapotát, s megfogalmazták a tapasztalatokat, meghatározták a tantervet. Gasparides Sámuel iskolájában a kisebb fiúknál a következőket állapították meg a tantárgyakról: „Ezeket a tanfelügyelői hivatal szabályozza, hogy mindent tanítsanak, ami a jövendő életben alkalmazható. Elsősorban az olvasás legyen kedves. Szorgalmasan műveljék a számtant.” Ugyanitt a leányok tanítójánál, Turdely Jánosnál is igen tág keretek között folyt az ismeretek elsajátítása. „Tanítja azokat a dolgokat, amelyeket a kisleányok életkora a tudományok alapelemeitől kezdve megkíván. Ezen osztály tisztele- tes felügyelőjének kötelessége nem csupán a lelkiismeretes felügyelet, hanem ehhez csatlakozóan ajánltatik az irányítás is, hogy a lányok minden megtanuljanak, amire az életben szükségük lesz... Valóban, a legfőbb szükség két tanítót alkalmazni a lányoknál, ebben az esetben, akinek egyike az abc-től az olvasásig foglalkozzék velük, a másik a nagyobbaknál dolgozzék, ahol már ki kell fejleszteni a készséget azokra a szokásokra, amelyeket megkövetel a leányok, mint jövendő háziasszonyok helyzete.”586 Az említett két tanterv kevés konkrétumot tartalmaz a tantárgyakat illetően, csupán az általános elvárásokat fogalmazza meg. Azt, hogy mit, miből tanítottak, milyen céllal, nem tudható. A korabeli iskolák jellemző, felületes, általánosító leírása volt ez. A leányok tananyaga is hűen tükrözi azt a szemléletet, hogy számukra nem fontos a tudás. Ez a kor megítéléséből eredt. A velük szemben támasztott követelmények alacsonyabb színvonalúak voltak, mivel az otthoni munkájuk más lesz, mint a fiúknak. Ennek ellenére viszont például a fonást, szövést csak később kezdték el tanítani az iskolában, s a leányoknak olvasást, hittant és egyházi éneket tanítottak ebben az időszakban.587 Békéscsabán a nagyobb fiúknál a következő tárgyak szerepelnek: „bibliai történetek, természetrajz, magyar, földrajz, - ajánltatik a meteorológia. Az általa [ti., a tanító] használt könyvek mellé minden 584 MÉSZÁROS 1981. 68, 88. §. 585 MSZEEI Protokoll II. Canonica Visitatio jkve. 1798. 586 HAAN 1991. 189. 587 Szükséges megjegyezni, hogy Vésztőn, Orosházán, Öcsödön, Gyomán számtant, Gyulán történelmet is tanítottak a leányoknak. TÓTH 1984. 305. 184
