Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk 1777-1810 között. Iskolánk az I. Ratio Educationis idején
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Tessedik valóban reális elvárások birtokában volt, azt az egyházi népiskolai felügyelői tapasztalatai is igazolták. Az iskolákat ugyanis rendkívül elmaradottaknak találta. A nagyobb gyermekeknek az embertant, polgári építészetet, technológiát, általános gazdaságtant, vegytant és neveléstant is tanította. Tanításának módszere, újításai a szűklátókörű környezete miatt kudarcra lett ítélve. Boczkó Dániel lelkésztársa a régi rendszer szerinti tanítást vezette be, annak ellenére, hogy Farkas Jónás helyi tanító szépen bizonyította az esperességi gyűlésen Tessedik módszereinek helyességét. Ennek ellenében azonban, a másik tanítóval a konzervatív felfogás diadalmaskodott. Tessediknek a saját korában nem lehetett megfelelő hatása a népiskolák fejlődésére, mivel haladó gondolatainak megvalósulását gátolták, nem erősítették, s magára maradt küzdelmében.581 A tessediki szemlélet kezdetben nem is fejtett ki nagy hatást, száz évvel később azonban érezhető volt a népiskolák fejlődésében. Hamaljar Márton és Ma- chula Gábor lelkészek sokat tettek a népnevelés előmozdításáért. Az iskolák felállítását, fenntartását, a tanítók megbecsülését, az alsó fokú oktatás fontosságát hangsúlyozták hivatali idejükben. Tevékenységük viszont csak lassan éreztette hatását. Tehát akkor, amikor az oktatási reformokról beszélünk, látható, hogy az állami tantervek előtt és után egyaránt vannak a tanítás jobbításának korszerűbbé tételére irányuló törekvések. Állami részről az I. Ratio tapasztalatainak feldolgozása után, 1791-től ülésezik a Művelődésügyi Bizottság, melynek feladata a közoktatás teljes reformjainak kidolgozása. Tervezetükben a felvilágosult abszolutizmus elveit érvényesítették.582 Az oktatás fejlesztésére irányuló törekvések jellemezték az 1791-es pesti zsinatot is. Az evangélikusok 1783-as iskolaügyi felségfolyamodványát is ez jellemezte, mely az I. Ratio után íródott, s benne különösen a Felbinger-módszert bírálták. Ettől kezdve határozták el, és 1784-ben kérik az uralkodót a zsinattartás megtartására, majd az 1790-es ismételt kérelmük után ez 1791-ben teljesült. A zsinaton 24 lelkész és 24 világi követ vett részt. A lelkészek között volt Tessedik Sámuel is, aki több korszerűsítő javaslatot terjesztett elő az iskolaügyre vonatkozóan, elsősorban is a gyakorlati oktatást illetően.583 Hogy Tessedik reformjavaslatainak milyen mélyreható hatása volt, nem állapítható meg, azonban néhány vonatkozásban megmutatkozik. Mezőberényben például az 1798-as vizitáció alkalmával kiderült, hogy több tárgyat tanítottak, mint az I. Ratio megjelenése előtt. Tanították a Tessedik által szorgalmazott egészségtant is. Az I. Ratio kötelezővé tette a tanulók számára a betűk ismeretét, írást és olvasást, a számtant, és azoknak az ismereteknek elsajátítását, amelyek a falusi emberek jó erkölcsét kialakítja és erősíti, készségét fejleszti a családi-házi ügyekkel való foglalkozásban. A rendelet szerint csupán csak egyes tanulók - nyilvánvalóan a tehetsé581 SZENTKERESZTY 1932. 12, 17, 153; ZSILINSZKY 1872; TÓTH 1979a. 17-35. 582 HORVÁTH 1986. 162-174. 583 TÓTH 1980. 316-322. 183
