Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Előzmények, hatások
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás bértől tavaszig tartott.559 Protestáns iskolák vonatkozásában egy XVI. századi határozat utal a tanítás anyagára először. „A keresztyének iskoláiban a nyelvek ismerete, latin s görög nyelvtan s más theológia ismeretére megkívántató tisztességes tudományok taníttassanak, azután a hittudomány, a szentírás latin és görög nyelven adattassanak elő...”560 Az evangélikusok iskoláit tekintve meglepő az a korai rendelkezés, amit Pomarius, a besztercei káptalan esperese hozott a rektorok számára. Elrendelte ugyanis, hogy tanítási- és óratervet készítsenek, azt mutassák be lelkészeiknek, s a vizitáció alkalmával olvassák el. Később ezt az utasítást megtoldotta azzal, hogy elrendelte az óratervek bemutatását a káptalani gyűlésen, abból a célból, hogy a gyűlés tagjainak világosabb képe legyen az iskolai viszonyokról.561 Ezek voltak a tananyagra vonatkozó első utasítások, amelyek azonban nem váltak általános hatású- akká, folyamatosságukról nem beszélhetünk. A XVIII. században is még általános volt és sokáig működött az a bizalmon nyugvó és jól bevett gyakorlat, hogy a tanító döntött a tananyag nagysága és milyensége fölött. Ő döntötte el, hogy mit tud és mit akar tanítani, s milyen módszerekkel. Az oktatás tartalma is főleg az írásra, olvasásra és a hittanra vonatkozott az alsó iskolákban. A mezővásárosokban tanítottak esetleg számtant is. A „honi-ismeret”, vagyis a földraj és bizonyos természetismeret pedig csak a század végén jelenik meg. A tananyagot, az iskolaügyet úgy Mária Terézia, mint II. József fontosnak tartotta. Ok rendelték el, hogy a nemzeti iskolákban a gazdaságtant külön tantárgyként, a falusi iskolákban pedig a számtanhoz kapcsolódóan tanítsák. Sajnos ez utóbbit azonban nem hajtották végre. II. József pedig a felekezeti iskolákkal kapcsolatban elrendelte, hogy az írás-olvasást ne a vallásos szövegeken, bibliai történeteken keresztül tanítsák, ezért világi ábécéskönyveket íratott. Sajnos azonban, ennek a rendeletnek sem lett foganatja a gyakorlatban, részben a német nyelv bevezetése, részben a parasztság hagyományos szellemben történő oktatása miatt. A tananyag terjedelméből következően ezért általánosságban elmondható, hogy a XVIII. századi falusi iskola „nem nagy hatásfokkal működött és nem sokkal bővítette vagy módosította a hagyományos paraszti műveltséget” - állapítja meg Benda Kálmán.562 Ha a tanítandó ismereteket a tantervek tükrében vizsgáljuk, akkor a vallásos szemlélet központba állításán túl azt is tudnunk kell, hogy ezek a tantervek általában négy forrásból táplálkoztak: a korszak hazai és külföldi pedagógiai irodalmából, a művelődési eszményekből, a korabeli tantervek elemzéseiből, valamint az ezekre vonatkozó tervezetekből.563 Ez alapján készítették el az állami tanterveket, s ezek befolyásolták a vallási felekezetek tantervkészítését is. 559 GÁL 1940. 68. 560 „Articuli Maiores” LXV. cikk. Debreceni Zsinat, 1567. GÁL 1940. 54. (Ez a lelkész-képzésre vonatkozott.) 561 GÁL 1940. 54. 562 BENDA 1976. 55-56. 563 BELLÉR 1996. 11-12; HORNYÁNSZKY 1999. 178
