Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Az oktatás tartalma a kezdetektől 1777-ig
Iskola. Az elemi iskoláztatás története Evangélikus iskoláink első megújulása a XVIII. század első negyedére esik. Tekintettel arra, hogy az evangélikus iskolák eredetükben mind a németországi reformációhoz kapcsolódnak, így szervezeti és szellemi továbbfejlődésükre elsősorban a német teológiai-pedagógiai áramlatok voltak döntő hatással. Kezdetben Luther és Melanchton tanszervezete, majd Strum és Trotzendorf hatott.564 A német teológiai irányzatok közül elsőként az ún. orthodocia majd a racionalizmus, új liberalizmus, a pedagógiai irányzatok közül a pietizmus, a filantropizmus, a neohuma- nizmus áramlatai figyelhetők meg a tantervi hatásokban és módszerekben.565 A XVIII. századi első megújulás Bél Mátyás nevéhez fűződik, aki a hivatalos tanterv megjelenése előtt, 1715-ben készítette el a pietizmus szellemében tantervét.566 A pedagógiai újítások egész sorát vezeti be. Három részből álló tanterve az iskola tervezését és tantervét, a tanítási módszerre vonatkozó utasításokat, valamint az iskolai fegyelemre vonatkozó elvárásait tartalmazta. Különbséget tesz a vallástanítás és más órák módszere között. Meghatározta, hogy a tanítónak, az egész osztályhoz kell szólnia, s a gyermekek felfogásához kell alkalmazkodnia. Az idegen nyelvek tanításánál az anyanyelvből kell kiindulni. A tanítónak mindig használnia kell a táblát. Részletesen dolgozta ki a követelményeket az egyes osztályokra nézve. Bevezette a hazai földrajz és történelem tanítását, amihez tankönyvet írt. Iskolai törvényei megszabták a rektorok, praeceptorok kötelességeit (például az elvégzett anyagot jegyzőkönyvben kellett rögzíteni). Bevezette a tanárok munkájának ellenőrzését. Iskolaszervezete és tanterve nagy hatással volt az evangélikus iskolák fejlődésére.567 Elképzelése meghatározta az egész evangélikus iskolarendszer fejlődését. Az oktatás tartalma a kezdetektől 1777-ig Hogy első iskoláink, amelyek a letelepedés után létesültek, követtek-e valamilyen határozott tantervi-nevelési elképzelést, nem ismeretes. Az első Ratio Edu- cationisig nem tudjuk, hogy a helyi és a vármegyei szlovák iskolákban mit és hogyan tanítottak. Forrásaink alapján valószínű, hogy a lelkész volt a tanító is egy személyben, aki írni-olvasni, énekelni tanította a gyermekeket a Tranosciusból és a Bibliából. Iskoláink oktatása ebben az időben ugyanolyan lehetett, mint más iskoláké. Az iskolák oktatására vonatkozó első felmérés 1771-től indul meg, Mária Terézia rendelkezése nyomán. „Legmagasabb rendelettel elkezdődik az iskolák szabályozása, evégből információkat kérnek és adnak” - írja Tessedik Sámuel.568 Szelé- nyi Ödön a következőekben jellemzi a korabeli oktatást: „... a középkori iskolákban 564 DÖLLE 1871. 60-66; SZELÉNYI 1931. 45. 565 Főleg Francke, Pestalozzi, Frőbel, Diesterweg, Niemeyer. 566 Csak 1737-ben jelent meg az első hazai tanterv és utasítás, mely a jezsuita és a katolikus gimnáziumok számára íródott: „Instructio privata seu typus cursus annui, pro sex humanioribus classibus in usum magistratum Societatis Jesu editus.” 567 SZELÉNYI 1931. 62-63; PUKÁNSZKY-NÉMETH 1994; SÍPOS 1984. 256. 568 TESSEDIK 1979. 299. 179
