Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Előzmények, hatások
Iskola. Az elemi iskoláztatás története két ok, melyben változást csak nehezen lehetett remélni. Gyakorlatias elképzelés volt azonban a tanév szeptember eleji meghatározása, mivel a tanulók összetoborzá- sa így október elejére remélhetőleg megtörtént. Ugyanezen leány iskola 1883/84. tanévi statisztikai kimutatása már azt mutatja, hogy a hatosztályos elemi iskolába már szeptemberben több tanuló kezdett járni, mint októberben. Visszatekintő összegzésként megállapítható, hogy az iskolai törvénykezés szempontjából a II. Ratio után az 1868-as népoktatási törvény hozott hathatós intézkedéseket. Az iskolaköteles tanulók száma azonban a századfordulóra sem azonos az iskolába járókéval. Az pedig, aki iskolába jár, nem biztos, hogy el is végzi azt. Az elmaradók, mint azt az 1881/82-es leány tanodái statisztika adatai mutatják, a felsőbb osztályból is a tanulók mintegy 20%-a maradt ki, a többi is átlagosan 325 órát hiányzik egy évben. A tanítási idő 8 hónap, melyből egy tanuló átlagosan két hónapot hiányzik. A statisztikai adatok alapján kimondható, hogy ez általános jelenség. AZ OKTATÁS RENDSZERE, TANTERVEK E fejezetben elsősorban arra adunk választ, hogy milyen volt az oktatás tartalma, s az hogyan változott a hosszú évek során, mely tantárgyakat tanították az egyházi-nemzetiségi iskolákban. Tudjuk, hogy a nevelés és oktatás múltjában mindig voltak alapvető célok, amelyek szellemében a nevelés történt. Mint korábban kitértünk arra, az iskolában a tudományok elsajátítása valláserkölcsi szellemben folyt, lényeges volt a hittan és vallási ismeretek tanítása, és fontos volt a fegyelem, az iskolán belül és kívül. Elöljáróban tehát le kell szögezni azt, hogy az oktatás tartalmának keretet adó nevelés és az alkalmazott tankönyvek, mind érték-központúak voltak, melyek fókuszában a vallásos ember eszménye állt. A nevelés célja azonban koronként, tantervenként változott. Ezért az alkalmazott dokumentumokban azt kell megvizsgálnunk, hogy mi jellemezte azokat, hogyan kapcsolódtak, épültek egymásra az állami és egyházi tantervek. Van-e folyamatosság, fejlődés, vagy alapvető változás közöttük? Mit tartalmaztak a helyi tantervek, ha voltak, s milyen volt a tanítás nyelve, hogyan érvényesült a szlovák nyelv használata? Előzmények, hatások Eleinte az iskolai oktatásban nem sok tervszerűséget találunk, előírt tananyagról nem beszélhetünk. Csak a tanítás kezdetei ismertek, de azok sem állandóak. A XVI. században az iskolában a tanítás a különböző iskolákban eltérő időben kezdődött. Reggel öt vagy hat órakor, s tartott délig, majd délután egy órától négy vagy öt óráig. Vasárnap meg kellett jelenni az iskolában, amikor igét tanultak, kátéoktatásban részesültek. Az iskolai év pedig áprilistól szeptemberig, majd novem177
