Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

ány. Az összes fiú és leányiskolások száma 479 fő. az oskolai év szeptembertől júniusig tart. A kisvizsga február elején tartatik, a nagy május végével, azonban a kisebb gyermekek a nagyvizsga után is, mely rendesen a dekánus jelenlétében tartatik, egész június végéig járnak oskolába. Az oskolamulasztások leggyakrabban előforduló okai: betegség, nagy sarak, mezei munka, s szegény szülők gyermekeinél azon körülmény, hogy élelmük megkeresése végett tavasszal kénytelenek szolgálatba állani. Az oskolaépületek a tanítók lakásaival együtt jórendben vannak; az egyik oskola még az év folytán, a másik a jövő évben fog újból befedetni. Miután az oskolák egyháziak, azoknak, mint olyanoknak, nincsen semmi külön vagyonuk, az egyház által tartatnak fenn, s láttatnak el minden szükséglettel. Minden iskolában van: 1 globus, természetrajzi képestáblák, új mértékek, egy Tranoscius, egy Fu- nebral, egy számológép. A leányiskola telke a tanítólakkal: 645 □. A fiúiskoláé: 352 □. Az új vegyes iskoláé: 465 □. Az építendő új vegyes iskola számára a házhely a házzal 448 □. Miután pedig a negyedik iskola építése küszöbön áll, s a negyedik tanító fizetése megállapítandó, s a templom új padokkal ellátandó volna, az egyház jövedelmének szaporíttatnia kellene, mi csak is az egyházi adó felemelése által lehetséges.”

A vizitáció évében, 1877-ben a tanítók fizetése a következőkből állt: „105 ausztriai forint értékű készpénz, 50 köböl búza, amihez minden köbölre 1 véka adatik pótlékul, 50 bécsi font só, 2 akó bor, 10 bécsi font faggyú, 10 kocsi fűtésre való szalma házhoz szállítással, 3 öl kemény tűzifa, minden oskolás fiútól vagy leánytól 1 csirke, egy fertály - 14 hold föld azonfölül a két központi iskola tanítónak van egyenként 11 hold kiosztott legelője, az új vegyes iskola tanítójának pedig van egy zsellér földje két darabban,429 a két központi tanító kap azonfölül egyenként 1 köböl búzát, azért, mivel a vasút építésében földjeikből egy darab el vágatott. Ugyancsak eme két központi tanító a három sátoros ünnepi, s valamennyi úrvacsorái offertó- riumnak egy harmadát kapja, mit egymással megosztanak. A tanítók kapnak minden temetésből 15 krt, s verses búcsúztatóért 1 forintot austr. forint értékben.”430

Az iskola belső rendjét nemcsak az 1868-as népoktatási törvény változtatta meg a század utolsó harmadára, hanem azok a központi állami utasítások is, melyek a tanítás rendjére vonatkoztak. Az egyik legjelentősebb volt ezek közül a már említett, 1879-ben megjelent miniszteri tanterv az „idegen ajkú” iskolák számára.431 1879-re megváltozik már az osztályozás rendszere is, a szorgalom és fegyelem osztályozását elhagyták, a magaviseletét nem. A tanulmányi előmenetelt négy fokozat429 Az első klasszifikációjú herényi határban 32 holdnak felelt meg egy úrbéri jobbágytelek, amely - a legelőfelosztás során megillette a zselléreket is. Egy jobbágytelekre (sessio) 8 zsellért számoltak, így egy zsellértelek 4 kisholdnak felelt meg. SZOKOLAI 1856; NOVÁK 2002.

430 MSZEEI Canonica Visitatió jkv. 1877. Protokoll II. 29-30. pag.

431 „Tanterv a nem magyar nyelvű népiskolák számára.” 17.284. számú miniszteri rendelet, 1789. június 29. Az „idegen ajkú” a hivatalos kultúrpolitika elidegenítő szóhasználata, a magyar nemzethez tartozó nemzetiségeket jelentette, akik közös hazában éltek, melynek azonos polgárai voltak, csak nevükben és nyelvükben voltak idegenek.

147