Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás tál értékelték. A tanévet három részre osztva, mindegyik évharmad végén értesítést, a tanév végén bizonyítványt kaptak a tanulók. A mezőberényi szlovák iskolák 1880- ra újra eggyel szaporodtak. Felépült a negyedik iskola, melyben az 1880/81. tanévtől tanítottak. A körülmények módosulása miatt megváltozott az osztályok elhelyezkedése is. „Nevezetesen a mostanig IV. osztályt képezett iskoláink akként változtak, hogy a fennemlített új iskola - mint fiúiskola a IV-dik, V-dik, és V-dik osztálynak számára tartatott fenn, a régi fiú-iskola pedig, valamint a volt vegyes iskola is I.-ső, II-dik, és III. osztályú tanoncok számára lett elrendelve. Az iskolák eggyel szaporodván a tanítók a következőleg helyeztettek el: Nyemecz János az új iskolába ment át, a három felső osztályú fiú-tanonczokat tanítandó, Kemény Pál régi helyén maradt.”432 A négy iskolában folyó hatosztályos, nemenkénti tanításban - mint a canonica visitatio igazolja 1877-ben - több tanító is tanított az említetteknél, s a fiúiskola jegyzőkönyvében csupán a változásokat regisztrálták. Ezt igazolja az 1884-es jegyzőkönyv hiányosnak tűnő adata is, miszerint az egyháznak ekkor is csupán két tanítóját, Jakubovics Pált és Endreffy Jánost említették meg.433 A tanítókra vonatkozóan részletes ismereteket nyújt az 1877. évi püspöklátogatás jegyzőkönyve. Id. Jeszenszky Károly volt a szláv egyház lelkésze, s a hivatalos látogatást Szeberényi Gusztáv superintendens végezte. A tanítókról a következőket írja: „Az egyháznak jelenleg három rendes tanítója van, kik is a következők: Szlujka János fiútanító. Született Besztercebányához tartozó fílián, Podlaviczán 1813-ban, október 23-án keresztyén szülőktől. Atyja Szlujka András, anyja született Licskó. Az elemi iskolákat Besztercebányán végezte, ugyancsak ott végezte az alsó grammatikai osztályokat is, 1825-től 1830-ig. Azután a selmeczi felsőbb gimnáziumba ment, hol 1830-tól 1836-ig a syntaxist, rhetorikát és philosophiát végezte. Ezután mindjárt meghívást kapott tanítóul Teszér-re, Hont megyében, hol azonban csak két évet töltött, mert már 1838-ban Sehneczbányára ment, hol mint tanító és orgonoista 17 évet töltött, 1838—1855-ig. Végül a mezeőberényi tótajkú ev. egyháztól kapván meghívást, 1855-ben Berénybe költözött, hol mint a fiú oskola vezetője mai napig dicséretes bugalommal s jó eredménnyel működik. Kemény Pál leányta- nító. Született Mijarán 1819-ben Szeptember 25-én. Atyja: Jakubovics Pál, anyja Kovarcsik Mária. Nevét a család közös kívánsága folytán 1849-ben változtató »Keményére. Az elemi tantárgyakban saját édesatyja által oktattatott, sőt, az 1. és 2. gymnasiumi osztállyokat is ennek vezetése alatt végezte. A3, és 4. osztályokat Czegléden végezte az ottani református algymnasiumban. Ámbár ezen osztályokat jó sikerrel végezte, mégis atyjának kívánsága folytán azokat saját tanintézeteinkben ismételte, - még pedig a 3-dikat Mezőberényben, a 4-diket Szarvason. Az V. és VI. osztályokat Selmeczen, a VII. és VIII. osztályokat Pozsonyban végezte. 1839-ben pilisi segédtanítóvá lett; onnan 1841-ben a mezőberényi egyház által hívatott meg rendes tanítóul, hol mai napig úgy fáradhatatlan szorgalma, mint a gyermekekkel 432 BML Fiú iskola jkve. 1880/81. 433 MSZEEI. 1884. 1/46. 148
