Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás keztében is nagy volt. Például 1876-ban 137-en haltak meg, s közülük 87 gyermek nem haladta meg az ötödik életévét. A püspök az egyházközséges műveltségi állapotáról, „Az egyház belső erkölcsi állapota” című fejezetben a következőket állapítja meg: „Kevesen vannak olyanok, kik olvasni nem tudnának, olyanok azonban valamivel többen vannak, kik írni nem tudnak, leginkább az öregebbek között.”428 A gyülekezeti hittanoktatásról is megtudjuk, hogy itt vasárnapi iskola helyett „Katechisatio” szokott lenni, s hogy ismétlő iskolába a 13-15 éves gyermekek járnak szerdán és szombaton délután. Itt az egyház tanítói évenként váltakozva tanítanak, amiért a mezővárosi tanácstól külön tandíjat kapnak. Az iskolába járást illetően a tanulók az utóbbi időben szorgalmasabban járnak, de kívánatos volna, hogy a tanulók még ennyit se mulasszanak. „Van remény azonban, hogy a királyi tanfelügyelő s a helybeli városi elöljáróság segedelmével az országos népiskolai törvényeknek e részben hozott rendeletéi ezentúl - az itteni körülményekhez képest pontosabban végrehajthatók lesznek.” - feltételezi az egyházi képviselő. Az iskolák állapotáról részletes tájékoztatást kapunk, s leszögezhető, hogy az 1877-es püspöklátogatási jegyzőkönyv e vonatkozásban a legrészletesebb a korábbiakhoz képest. A tanítókról a következőket állapítja meg: „Valamennyi most működő három tanító a gymnásiumi tanfolyamot elvégezte... jellemük úgy vallási, mint erkölcsi tekintetben feddhetetlen, az oskolában, otthon, s a közéletben illendően viselik magukat, lelkipásztorukkal jó viszonyban állnak, s mindenkivel békességben élnek. A reájuk bízott gyermekeket szorgalmasan és lelkiismeretesen tanítják, tanórákat nem mulasztanak el, reggel 8- órától 11-ig, délután 2-től 4-ig nyáron 5-ig mindég iskolában vannak. Szerdán és szombaton délután a gyermekek nem járnak iskolába. Miután pedig mind a három tanító köteles a templomi isteni tiszteletnél az énekeket vezetni és orgonálni, s temetéseket végezni, ezért a gyermekeket éneklésben tanítani kötelesek, Növendékeikkel a katechizmus tanítása közben alkalmas énekeket énekeltetnek, a szentírási helyeket felkerestetik, s olvasgatják, vagy velük be is ta- nultatják. Ezen tantárgyaknál tankönyvül szolgál nekik ugyanazon Placskó-féle katechizmus, melyet a katechisationál a lelkész is használ. A tantárgyak azok, melyek az esperesség miatt az országos törvény által előírták, u.m. olvasás, tót és magyar nyelvek, írásbeli gyakorlatok mindkét nyelven, számolás, éneklés, vallás, földrajz, Magyar ország története, természetrajz, alkotmánytan, természettan, erkölcsi és illem szabályok, egészségi szabályok, konyhai kertészet leányok számára, s faoltás a fiúk számára. Ez utóbbi azonban csak elméletileg taníttatik, miután azon darab föld, mely faiskola számára van fenntartva, oly távol esik különösen központi iskoláinktól, hogy oda a gyermekek Marcziusban, mint faoltásra legalkalmasabb időkben, a sár és hideg miatt, csak egészségük és életül koczkáztatásával volnának kive- zethetők, a mi a tanítóinkra nagy felelőséggel járna. A fiú iskolába jelenleg be van írva 174 növendék, a leányiskolában 187 leány, a vegyes iskolában 61 fiú és 57 le428 MSZEEI Canonica Visitati 1877. Protocoil II. 16. pag. 146
