Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

iskolák terveit felülvizsgálni. Ugyanakkor feladata általánosan az egyházmegye népnevelési ügyeinek képviselete.426 Ettől kezdve az egyházszervezet alsóbb és felsőbb szintjein rendszeresen tárgyalták az új törvényt. A Bányai Egyházkerület 1869. augusztus 11-14. között Pesten tartott ülésén is, ahol a következő határozatot fogadták el a megvitatása után: „A törvény, mely a népnevelésnek reményhetőleg a legörvendetesb módon fog lendületet adni, a kerületi gyűlés által örömmel üdvözöl- tetik, mint a mely az evang. egyháznak régi, a korábbi viszonyokban nem létesíthetett óhajtásait sok tekintetben kivihetőkké teszi: s azért az egyes esperességeket oda utasítja, mi szerint egész eséllyel oda hassanak, hogy egyházaink, hitfelekezeti iskoláinkat fenntartván, azokat a törvény rendelete szerint rendezzék be, a hol szükségesnek mutatkoznék, az egyes egyházakat a törvény követeléseiről esperességi küldöttségek által világosítsák fel, - azon estben pedig, ha valamely egyház felekezeti iskoláját községi iskolává szándékozik átadni, eleve intézkedés történjék, hogy az magától, az egyházi hatóság tudta és befolyása nélkül ne tehesse.”427 Az 1868. évi 38. törvénycikket később az egyetemes gyűlés is tárgyalta, s azt magyar, szlovák és német nyelven kinyomtatták, és a gyülekezeteknek eljuttatták.

Helyi - mezőberényi - szinten az 1869-1890 közötti időszakra vonatkozóan az 1877-es Canonica Visitatio alapján rendelkezünk részletes ismeretekkel. Míg Mezőberényben 1869-ben 4369 a szlovák gyülekezet lélekszáma, amelyből 451 az iskolaköteles, és 443 fő járt ténylegesen iskolába, addig 1877-ben már csak 4069 fős az egyházközség.

Az utolsó püspöklátogatás óta - 1836 után - a nehéz politikai és gazdasági körülmények ellenére az egyház és iskola anyagilag gyarapodott, s igyekezett a körülményeknek megfelelni. Az egyház erősödésének egyik alapja az 1845-ben bevezetett új adókulcs volt, mely a kiadások fedezésére szolgált. Az egyház a XIX. század végére - az adatok szerint - teljesen kiépült, megerősödött, vagyonát folyamatosan gyarapította, iskolái számát növelte. 1846-ban a földesúrtól újabb földterületet kaptak az ótemető mellett, 1847-ben alapítványt hoztak létre a szegények megsegítésére, 1854-ben felépítették a harmadik iskolát, ahová harmadik új tanítót is fogadtak. Mind e mellett a templomban új orgonát csináltattak 1856-ban, 1857-ben lebontották a régi paplakot, s ugyanebben az esztendőben felépítették az egyház gra- náriumát (magtár), a templomban a keleti oldalon fából készült kórust emeltek, 1867-ben a templomot új tetővel fedték be, s kívül-belül kifestették, felszentelték az új orgonát, majd 1871-ben beszerezték a legkisebb harangot. Demográfiai szempontból utalni szükséges arra, hogy 1842-ben és 1848-ban a himlő, 1849-ben, 1855-ben és 1873-ban a kolera járvány szedte áldozatait. A gyermekhalandóság ezek követ426 A békési esperességi iskolaügyi bizottság tagjai: Kemény Mihály, Szeberényi Gusztáv, Haan Lajos, Jancsovics István, Draskóczy Lajos, Áchim Ádám, Masznyik János, Orgován Pál, Novák Dániel, Bartholomeidesz János, Gál Dániel, Novák Károly, Kemény Pál, Kovács János, Pecsenya István. BÉKÉS 1869. november 20. 1.

427 MSZEEI Canonica Visitatio 1877. Protocoll II.

145