Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás 1870-ben első jelentését a népiskolák állapotáról. Ebben inkább a bajokra mutatott rá, és arra a munkára, amit végzett a minisztérium, és amit még végezni kell. Beszámolt arról, hogy a törvény előírásait majdnem lehetetlenné tette a nagy tanteremhiány, amelybe a tanköteles gyermekeknek csak a 60%-át lehetett elhelyezni. S ha csak a népiskolai törvényekben előírt feltételeket vehetnénk figyelembe, akkor csupán egy negyede járhatna iskolába. Elmondja, hogy legalább 8 millió forintra, 14 ezer tanteremre van szükség. A tanítóknak a fele hiányzott.418 Annak idején úgy volt, hogy a gondok anyagi fedezete jelentősebb anyagi támogatás nélkül, helyi erőforrásokból is biztosítható. Ezért mondott le az államosításról. Még Eötvös életében bebizonyosodott, hogy az általa előkészített törvényeknek több hiányossága van. Eötvös szerint a községekben kereshető a hiba, mert nem hajtják végre a törvényt, nem teljesítik a tanfelügyelők figyelmeztetéseit, nem törődnek az iskoláztatással, községi iskolák és iskolaszékek alakításával, a törvényhatóságok elcivódtak azon, hogy milyen legyen az iskolatanácsban a felekezeti képviselők aránya, s mikor a tanácsot sok huzavona után megalkották, akkor annak javaslatait figyelembe nem vették, s intézkedési végrehajtásában segédkezet nem nyújtottak. Maga az iskolatanács nem teljesítette kötelességeit, s így a népiskolák nem fejlődtek kellőképpen, s a közvagyonból fenntartottak jellegének eldöntése nem felelt meg a törvény szellemének, „s a bajokat tetézte a felekezetek féltékenysége, a törvényeknek ebből származó semmibe vevése, sőt a törvény ellen való izgatás.”419 Az 1848. évi 38. törvény revíziójával a tanítóegyesületek és a szaklapok foglalkoztak. 1873-ban a közoktatási tanács hét fejezetből álló javaslatot készített, amelyekben haladó szellemű intézkedéseket sürgettek. Például a testileg-szellemileg elmaradt tankötelesek oktatása (1. fejezet), a fél-félnapi oktatás bevezetése, a tankötelesek be nem jelentésének büntetése (2. fejezet). Vagy a 3. fejezet, mely azt sürgeti, hogy legyenek egyenlők a felekezeti iskolák felszerelései, tantárgyai, tanítóiknak jogviszonyai az állami iskolákéival, a tanfelügyelő pedig minden oklevelet ellenjegyezzen. Az elemi iskolák óraszámát 26 órában állapították meg (5. fejezet). Sürgeti, hogy a felekezetek alkossanak iskolaszéket, ahol a lelkész tanácskozási joggal vehessen részt (7. fejezet). Javaslataikban általában a felekezeti tanítóknak is ugyanolyan jogokat követeltek, és megfogalmazták a tanítók képzésének szükségességére, fizetésére, alkalmazására vonatkozókat.420 Eötvös halála után az oktatásügy állami szabályozásában az 1868. évi 38. te. nagy hatást gyakorolt. Elvei a dualizmus végéig érvényben maradtak. Az állam szerepének értelmezése és értékelése azonban mindvégig politikai viták tárgya maradt. „Egyfelől az egyházi autonómiát és az erősödő nemzetiségi igényeket tartották túlzottnak, másfelől az egyre erőteljesebben megjelenő nemzeti szempontokat ítélték 418 EÖTVÖS 1870. 419 PERES 1890. 40-41. 420 PERES 1890. 117. 140