Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története zik, mely kimondja, hogy minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei „közálladalmi költség által fedeztessenek”. Szerinte a kormány ezt az ígéretét sem váltotta be, s az 1868-as 38. törvénycikk 25-26. paragrafusainak tartalma és szelleme az egyházi iskolákat éppen arra buzdítja, hogy közös iskolákká alakuljanak, mert akkor a község és az állam segélyét is igénybe vehetik. Ezt erősíti a 35, 39. és 40. §. Vagyis a különböző iskolák közötti szabad és igazságos alapú versenyről csak akkor lehetne szó, ha az 1848. évi XX. te. értelmében, minden bevett vallásfelekezetnek a költségeit állami költségek fedeznék, vagy ha a nem katolikus iskolák is ugyanolyan javadalmakkal bírnának, mint a katolikusok, vagy ha a törvény a nem katolikus iskolákat legalább olyan segélyekben és jótéteményekben részesítené, mint amilyenekben a községi iskolák részesülnek. Révész itt felsorolja azokat a különbségeket, amelyek az egyházi és községi iskolák között vannak. Az iskolai épület és tanítói lak építése esetén a községit igen, az egyházit nem támogatja (42. §). Tanítói fizetés, taneszközök, kézikönyvek, iskolai alapítványok, az adó kivetése és behajtása terén is különbségek mutatkoztak. Ha vegyes az iskola, akkor a törvény értelmében a községnek kell erről gondoskodni, ha nem, akkor magára hagyatkozhatott csupán a felekezeti iskola (30-33, 35, 38-42. §). Szabadversenyről, tehát akkor lehetett volna szó, ha kimondják, mind a felekezeti, mind a községi iskolák anyagi szükségleteinek fedezéséről is a községnek kell gondoskodnia. A tanítók megítélésében is vannak különbségek, mert az évi 2-3 értekezleten való részvételt - előfogat, napidíj - a törvény 147. §-a szerint a községi tanítónak biztosítják, a felekezeti tanítónak nem. A törvény életbelépésével és a vegyes iskolák fenntartásával kapcsolatban Révész kijelenti, hogy ha az 5%-os adót a lehető legpontosabban is behajtják, és ha a tandíjat a lehető legmagasabbra is emelik, a községek akkor sem tudják fenntartani iskoláikat. Ilyen esetben viszont a 35. § értelmében több adót nem is szabad kivetni, de a 43. § már ezt tudja, mert megígéri, hogy a hiányt az állami pénztárból majd pótolják. De ez csak a községi iskolákra vonatkozik, a felekezeti iskolákra nem.416 Végezetül Révész szól az állam főfelügyeletéről és a tanfelügyelőkről, amelyek megítélésénél azon alapelvből indult ki, hogy az iskolák a szabad vallásgyakorlatnak lényeges feltételei, azok az egyházszervezetnek mintegy kiegészítő részei, s így azok ügye egészen egyházi belügy.417 Eötvös József miniszter a közoktatás alapvető célját abban látta, hogy minden iskolát a 6 osztályos alapműveltségi szintre kell emelni. Egyesek ezt reálisnak ítélték, mások viszont az adott körülmények között illuzórikusnak, utópiának tekintették. Az tény, hogy nagy volt a különbség az eredeti célkitűzés és a megvalósulás között. A terv ugyanakkor túlságosan is optimista volt ahhoz, hogy a nép jelentős tömegének művelődési helyzetét az írástudatlanság állapotából a 6 osztályos tankötelezettség szintjére emelje. Viszonylag hiányos adatok alapján Eötvös összeállította 416 RÉVÉSZ 1870. 102. 417 RÉVÉSZ 1870. 110. 139
