Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás szanak a vallási felekezetek, akik a már addigra az érvényben lévő, s jól bevált törvények alapján működtetik iskolahálózatukat. Iskoláik szervezése és fenntartása továbbra is az elemi ismeretek tanítását és a papi utánpótlást szolgálja. Az iskolák felekezetek szerint szerveződtek, s - a II. Ratio ellenére - az egyházak tiltották híveik gyermekeinek más felekezetű iskolákba járatását. Az iskolák fenntartása, a tanító éves javadalmazása a korábbi gyakorlat szerint történt, s ez még néhány évtizedre érvényben is maradt. A tanító elsősorban természetbeni juttatásokban részesült. Új iskolák létesítése a földesurak kötelessége lett volna, de ennek csak vonakodva vagy az egyházakkal közösen tettek eleget. Iskolaépületet általában az egyház épített a hívek segítségével, s a tanító javadalmazását is ők biztosították.334 Békés vármegye rendjei még a II. József halála után, 1790. október 25-én tartott közgyűlésükön elhatározták, hogy a jegyzőkönyveket magyar nyelven vezetik, a hivatalos leveleket pedig - a királyhoz és a Helytartótanácshoz intézendők kivételével - szintén magyarul fogalmazzák meg. A magyar nyelven történő hivatalos ügyintézés nem ment eleinte zökkenőmentesen. Ezt bizonyítja, hogy 1805-ben ismét határozatot hoztak annak érvényesítése érdekében, 1817-ben viszont, hogy a latin nyelv gyakorlása el ne hanyagolódjon, újból visszaállították alkalmazását. Az 1826. április 11-i közgyűlésen határozatot hoztak a magyar nyelvről: „... hogy ezentúl mint a polgári pereknek jegyzőkönyvei, mint pedig a helytartótanácsi felírások és egyéb levelezések (ide nem értvén az ő felségéhez teendő felírásokat) csupán csak magyar nyelven tétessenek fel”.335 Békés vármegye közgyűlése 1832-ben feliratot intézett a Helytartótanácshoz annak érdekében, hogy a tanítók a falusi és mezővárosi iskolákban a magyar nyelvet használják. Az 1836. évi III. te. és az 1840. VI. te. alapján Magyarországon magyar lett a közigazgatás nyelve. Az 1844. II. te. a magyar nyelvet az iskolai oktatás hivatalos nyelvhasználatává tette, s ezáltal a magyar a nemzetiségek nyelve is lett. A reformkorban az iskolai műveltségtartalom is megváltozott. A jobbágyság gyermekeinek művelődési feltételeit és természettudományos, nemzeti műveltségét alapozta meg. Békésben a Tessedik-féle gyakorlatias, gazdasági irányú művelődés- politika a reformkorban erősödött meg, s lettek folytatói annak. Elsősorban Békéscsabán, mint Lestyánszky András, Haan Lajos, Wylim János. Tevékenységükben a magyar nyelv ügye, a reformkori gondolkodás és a munkára nevelés határozottabban és eredményesebben jutott érvényre.336 Mezőberényben 1810-re a helyi népiskolák nemek szerinti elkülönülése megtörtént. Az 1810-es Canonica Visitatio - mely az iskolák állapotát is felmértre - a következőket állapította meg: ,,A’ fiúk tanítója új, 1808-tól Styevo Márton 34 éves.... a’ lányok tanítója Klinovszky Tamás, aki korábban a’ fiúk tanítója volt. Az elhelyezés meglehetős, a’ leányok kevés alkalmatlanságot szenvednek. A’ fiúk tanítója jó 334 MÉSZÁROS 1968; RAVASZ-FELKAI-BELLÉR 1960. 335 IMPLOM 1971. 365. 3» tóth 1984. 309. 110
