Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás története 1810-1848 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története használatát tette kötelezővé. Eszerint a népiskolai oktatás nyelve már az első osztálytól a német, s a népiskolai tanítóknak is csak az vehető fel, aki tud németül. 1787-ben még azt is elrendelte, hogy valamennyi iskolatípusban németül kell tanítani valamennyi tantárgyat. Elve szerint ez elősegíti a Habsburg birodalom népeinek testvériségét, és erősíti az államot. Érvei szerint rendelkezése nem az anyanyelv, hanem a latin nyelv ellen irányult. Rendelete heves ellenállást váltott ki, azonban a megvalósítását az uralkodó 1790 januárjában bekövetkezett halála végleg meghiúsította.331 A magyar nyelv visszakerült régi jogaiba. A II. Ratio szerint a magyar nyelv kisegítő, magyarázó nyelv a nemzetiségi népiskolákban. Az I. Ratio német nyelv elsajátító ösztönzése után sem tudták bevezetni és általánossá tenni azt. A nemzetiségi iskolákban, a falusi iskolákban ennek nem voltak meg a személyi feltételei. Az idő is rövidnek bizonyult annak bevezetésére, s azt pedig a lakosság, a helyi és felsőbb egyházi vezetők is ellenezték, a vármegyék is, jóllehet a felsőbb oktatásban a német nélkülözhetetlen volt. A protestánsok - nemcsak az evangélikusok, de reformátusok - számára is, akik német nyelvterületen lévő akadémiákra mentek tudásukat gyarapítani.332 A reformkor elejére az iskola részben osztottá válik a nemeknek megfelelően. A tanulói létszám állandóan nő a lakosság lélekszáma gyarapodásának megfelelően. Mezőberényben például 1798-ban 196, 1811-ben 353 fő tanult a már háromosztályúvá vált „nemzeti” iskolában. A II. Ratio és az utána történt intézkedések 1850-ig éreztetik hatásukat. Az állami tanügyi intézkedések mellet az 1791-es zsinati határozatok alakítják az evangélikus felekezet iskolaügyét. Egységesítő törekvést nem tartó törekvésüket 1806- ban tárgyalták, azonban a Scheidius-féle tantervet333 - korszerű szelleme ellenére - sem vezették be a felekezeti iskolákban. A népoktatás története 1810-1848 között Amíg a XVIII. század eleje az iskolaalapítás, a század vége az egységesülő népoktatás és a német nyelv ügye, addig a XIX. század eleje, első fele a magyar nyelvhasználat érvényesítésének ideje. II. József a magyar közoktatásügyet a bécsi Tanulmányi Bizottság alá rendelte, és a magyar iskolázás költségeinek egy részét fedező tanulmányi alapot létesített. Németesítő politikájával ezek az intézkedések célozták Magyarország beolvasztását a Habsburg „összbirodalomba”. Ugyanakkor egyes rendelkezései segítették a magyar polgári fejlődést, mint ahogyan ezeket a magyar értelmiség felvilágosult csoportjai, az ún. jozefinista értelmiségiek támogatták is. A centralizáció és az asz331 Halálos ágyán II. József az összes intézkedését visszavonta, kivéve a Vallási Türelmi rendeletet, valamint a jobbágyrendeletet és az alsópapság fizetését biztosító rendeletet. A rendi alkotmányosság szimbólumaként visszaküldte Magyarországnak a magyar szentkoronát. 332 MÉSZÁROS 1984a. 57-62; BELLÉR 1974. 48-50; HORVÁTH 1986. 162-169. 333 „System rei scholasticae evangelicorum Aug. Conf. in Hungária. Buda, 1806. 107
