Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás 1777-1810 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története bára kerülésekor csabai iskolájában is bevezette. A herényi iskola 1843/44. évi tanévre vonatkozó matrikulájában is hasonló intelmeket jegyeztek be: „Az utcákon csatangolni, rikóltozni, kocsik vagy szán után szaladgálni, ’s holmi illetlen, betyáros szitkozódásokat, káromkodó beszédeket utánozni szigorúan tilalmaztatik. ”309 A keresztény nevelés elvét magában foglaló, elsősorban tiltásokban megfogalmazott viselkedési szabályok már korábban, a herényi esperességi gimnázium iskolai törvényeiben is megtalálhatók.310 Az 1780-ban kiadott rendtartásnak tehát helyi változatai voltak, s az állami intézkedés betartásának módja jól tükrözi - az I. Ratiohoz hasonlóan - a felekezeti szabadság érvényesítését. Az egyház saját értelmezése és saját hatásköre alapján juttatta érvényre az általános rendelkezéseket. Teljes, szó szerint alkalmazásról nem lehet beszélni, ugyanakkor szabadabb, oldottabb megfogalmazása, betartatásával mégis bevezeti az eredetileg Felbiger által kidolgozott rendtartási szabályzatot.311 Mint utaltunk rá, ezen történelmi korszak rövidsége ellenére bővelkedett olyan politikai és egyházi eseményekben, melyek hatással voltak a népiskolákra, ezért a helyi iskola állapota és történetének leírása mellett fontosnak tartjuk ennek hangsúlyozását. Mária Terézia után II. József uralkodása idején teljesedett ki a felvilágosult abszolutizmus. Célja egy egységes Habsburg birodalom (Gäsamtmonarchie) megteremtése, amelyben minden polgár számára a lehető legjobb körülményeket biztosítja, ugyanakkor a német nyelv használatát szorgalmazza. Mindezek megvalósítása érdekében nagy fontosságot tulajdonított az iskolaügynek, ezen belül is a népoktatásnak. Szükségesnek tartotta ugyan azt, hogy lehetőleg mindenki, az alsóbb társadalmi rétegek is elsajátítsák az alapműveltséget, ugyanakkor nem tartotta fontosnak az alsóbb társadalmi rétegekből történő felemelkedést. Alapvető közoktatáspolitikai törekvése volt tehát a népoktatás erősítése. Uralkodása alatt lényegében az 1777. évi elvek maradtak érvényben, amit az 1781. április 27-én kiadott 2751. számú rendeletével erősített meg. Egyidejűleg számos más rendelkezés is napvilágot látott. Közülük egyik legfontosabb intézkedése az, hogy az 1776-ban megszervezett tankerületek számát 1784-ben ötre csökkentette. A tanév kezdetét szeptember l-jében határozták meg, s a tanév a következő év július elsejéig tartott.312 Rendeletéinek sorában egyik legnagyobb jelentőséggel bírt az 1781. október 25-én kibocsátott Edictum Tolerantiae, Vallási Türelmi Rendelete, amelyben a római katolikusok mellett a protestánsoknak is biztosította a szabad vallásgyakorlást. Ennek ételmében a katolikus 309 EOL II/1/36. 3,0 „Legis, dispolus Schola Mező-Berényiensis. A szarvasi Vajda Péter Gimnázium Könyvtára Irattára XXX/23.F; PLESOVSZKI 2003a. 3. sz. melléklet. Itt jegyezzük meg, hogy a protestáns gimnáziumok - köztük a nagykőrösi református főgimnázium - törvényeiben hasonló erkölcsi magatartásra nevelték a diákságot. ÁDÁM-JOÓ 1896; GERE-KATONA 1896; TÖRÖK 1905. 311 A rendtartást ugyanaz az Ignaz Felbiger írta, aki részt vett az első Ratio Educationis munkálataiban. FELBIGER 1776. 3,2 MÉSZÁROS 1984a. 54-55. 99
