A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban
Bódán Zsolt A húsvét első napja leginkább a tojások kereséséről maradt emlékezetes. A „nyuszi” által a ház vagy a kert zugaiban, fészkekben elrejtett húsvéti tojások és apróbb ajándékok megtalálása a család valamennyi tagjának nagy örömöt okozott. Ezen a napon sem maradhatott el természetesen az ünnepi családi ebéd.74 A második nap pedig az illatos vízzel, parfümmel locsolkodók napja volt a középosztálybeli családok körében is, amit délután családi-baráti összejövetelek, közös játékok, majd ünnepi vacsora zárhatott le.75 A Sztojanovits családban is e szerint zajlottak le az ünnepek: a legjellemzőbb szokás a tojáskeresés, illetve a húsvét hétfői locsolko- dás volt. A polgári házakban is, felekezettől függően - így Sztojanovitséknál is - az ünnephez hozzátartozott a húsvéthoz kapcsolódó hagyományos eledelek, a sonka, a tojás megszentelése és fogyasztása, továbbá az ünnepi asztal elmaradhatatlan tartozéka volt a karácsonyhoz hasonlóan a kalács is. A harmadik nagy egyházi ünnep, a május végére, június elejére eső pünkösd már a kirándulásokkal, piknikekkel, szabadtéri játékokkal kapcsolódott össze. Mindhárom ünnephez hozzátartozott természetesen a templomlátogatás, még olyanok körében is, akik ezt esetleg az év egyéb részében nem tették meg. A Sztojanovits családra is igaz volt ez az állítás. Míg a katolikus Sztojanovitsné és a gyerekek minden vasárnap jártak templomba, addig a családfő valóban csak a nagy egyházi ünnepek alkalmával ment el, és akkor sem a felekezete szerinti ortodox templomba, hanem a családjával együtt a katolikusba.76 Megjegyzendő az is, hogy ezeknek az ünnepeknek a másodnapja hagyományosan kedvelt rokonlátogató, vendégeskedő időnek számított. A naptári ünnepek közül érdemes még megemlíteni Szent Miklós napját, amely a Mikulástól ajándékot kapó gyermekek, így a Sztojanovits lányok körében is nagy népszerűségnek örvendett, valamint a leginkább baráti társaságban eltöltött szilveszter estét, melynek jellegzetes eseménye volt a szilveszter esti bál, bár - mint már a társasági élet kapcsán említettük - Sztojanovits Szilárd ez utóbbiról is, ha csak tehette, szívesen elmaradt, s inkább csak felesége és nagyobbik lánya képviselte a családot.77 74 „Kaptunk ilyen tojást, általában tojás vagy nyuszi, szóval ilyesmiket. [...] Általában a kertben, vagy a szobában is, arra már nem tudok visszaemlékezni, hogy a lakásba hogy volt elrejtve, csak tudom, hogy keresni kellett. Szóval ha megtalálta, nahát még keressél, azért, hogy hát még van, csak keresni kell. Csokoládétojás, meg csoki nyúl. Más olyan ünnepélyesebb szokás nem volt, mint a családi ebéd, meg mondom a gyermekeknek ilyen eldugott tojás, nyúl. ” 75 „Locsolódás volt húsvét hétfőjén, sőt akkor az egyetemisták általában itthon voltak, mert kisebb korba nem, hanem már ilyen nagyocska, hogy a fiúk már egyetemisták voltak, s akkor jöttek meglocsolni minket, és akkor hát illett valamivel viszonozni, de nem tudom, mert a csoki tojás már nem pasz- szolt akkor a nagyoknak... mi volt, nem tudom. De mindenesetre nem nagy ajándékozás, és mindig emlékszem, hogy az volt, hogy illatozott az ember aznap, a feje a kölnitől meg parfümtől." 76 „Húsvét meg karácsony, de akkor mindig, hát mi különben is minden vasárnap jártunk [templomba], de általában olyankor apám is eljött, dacára annak, hogy görögkeleti volt. ” 77 „A szilveszter az általában úgy volt, hogy vagy hát amíg mi gyerekek voltunk, addig csak családi vonatkozásban, mikor aztán már Lili nagylány lett, tizennyolc éves, akkor általában a kaszinóban volt mindig szilveszter esték, és ott elég sokan összejöttek... én nem tudom, mert én később sem: nem, nem megyek, szóval mint nagylány sem... de ott úgy kora hajnalig táncolás és minden. De persze minden lány vagy édesanyjával vagy édesapjával, szóval gárde az szükséges volt. ” 196
