A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban
Ünnepek és hétköznapok Az emberélet fordulói közül az első a születés és a keresztelő.78 Az új családtag megérkezéséről rendszerint rövid levéllel vagy nyomtatott kártyával tájékoztatták a rokonokat, ismerősöket, amire néhány napon belül válaszolni illett, kifejezve a jókívánságokat. A keresztelő általában szűk körben zajlott, a legközelebbi családtagok és a keresztszülők részvételével. Az utóbbiak állták a felmerülő hivatalos költségeket, illetve valamilyen ajándékkal kedveskedtek az újszülöttnek. A templomi szertartást hagyományosan keresztelői ebéd követte. Az elsőáldozás, konfirmáció és bérmálás megünneplése szintén csak szűk családi körben történt ünnepi ebéddel összekapcsolva. Nem úgy az esküvő, ahova nyomtatott meghívókkal invitálták a tágabb rokonságot és a baráti kört is. A menyasszony és a vőlegény mellett az esketésnél tanúskodó násznagyoknak, illetve a közeli rokonok és barátok köréből kikerülő vőfélyeknek, koszorúslányoknak jutott különleges szerep az esküvő során. Az egyetlen, korszakunkban a közelebbi Sztoja- novits családban lévő esküvőn Sztojanovits Lili például koszorúslány volt unoka- testvére, az egyik Polner lány esküvőjén. Az ifjú párnak a násznagyok komolyabb, míg a meghívott vendégek általában szerényebb ajándékokkal kedveskedtek. Az esküvői ebéd, vacsora, melyet rendszerint háznál tartottak, a család presztízsének reprezentáldsára is szolgált, így annak külsőségeiben mindenki akár erőn felül is igyekezett kitenni magáért. A névnapok megülésének nagy hagyománya volt hazánkban. Erre az alkalomra - bár általában nem hívtak vendégeket - a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek illett elmenni és felköszönteni az ünnepeltet, s ilyenkor rendszerint valamivel meg is kínálták a gratulálókat. Aki személyesen nem tudott jelen lenni, gratuláló kártyát, esetleg virágot is küldhetett. A születésnapoknak koránt sincs ilyen hagyománya: szűk családi körben eltöltött ebéddel vagy vacsorával és tortával való megünneplése polgári körökben is a századfordulótól kezdett általánosabbá válni. A Sztojanovits házban is a névnapok megünneplése volt inkább gyakorlatban, bár a születésnapokról is megemlékeztek. Az ajándékozás egyik alkalommal sem volt jellemző, sőt, még a torta sem: az ünnepelt rendszerint a kedvenc süteményét kapta. A névnapi köszöntések is inkább akkor öltöttek nagyobb méretet, mikor Sztojanovits Lili nagylány lett, ekkor a délelőtti órákban már a házhoz járó fiatalemberek is 78 Az emberélet fordulóihoz kapcsolódó ünnepekről sajnos Sztojanovits Katalin nem sokat tudott mondani. A vizsgált korszakban a szűkebb rokonságban nem volt olyan keresztelő, esküvő vagy temetés, amelyre vissza tudott volna emlékezni és részletesen elmesélni azt, így a következő rövid összefoglalót - egy teljesebb kép megrajzolása érdekében - a nem túl bőséges szakirodalmi adatok alapján készítettük. A témához kapcsolódóan kiindulási alapként használtuk a századelő kedvelt életvezetési útmutatójának kapcsolódó részeit (SZABÓNÉ NOGÁLL 1910, melyet a következő tanulmányok adataival egészítettünk ki: LÁNG 1986; MARGÓCSY 1986; VISI LAKATOS 1992. 197
