A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Miért halt meg Many Erzsébet ? nyokkal tisztában vannak, és az ottani közhangulatról is tudomással bírnak. Emellett szükségesnek látta még két, állami alkalmazásban nem lévő helyi lakos kihallgatását, melyekkel a bíróság a felmerült aggályokat kívánta eloszlatni.85 Lett is volna mit eloszlatni, hiszen ez az érvelés egy bíró szájából igencsak hiteltelennek hangzik. A magyar jogrend soha nem ismerte el az angolszász világban élő precedensjog használatát, így arra hivatkozni, hogy a statárium kihirdetése halálbüntetéssel szokott járni, nem tekinthető megalapozott érvelésnek. Nem véletlenül gondolták ezt így maguk a törvényhozók is, s egyértelműsítették később a rendeletet. Ám egy hivatalosan ki sem hirdetett, illetve meg sem jelentetett rendelet alapján perbe fogni s elítélni embereket, igencsak távol áll a mai, jogállami felfogásunktól. Akkor azonban mindez egy fikarcnyit sem számított! Itt a 28/1956. számú törvényerejű rendeletet86 kiegészítő 32/1956. számú rendeletről87 volt szó. Az utóbbi szerint amennyiben a vádlott bűnös a statárium hatálya alá eső cselekedetben, akkor halálos ítéletnek kell születnie. A december 11-i törvény- erejű rendeletet részletező 6/1956. számú kormányrendelet88 10. §-a ugyan büntetésként szintén halált írt elő, kivéve, ha a köznyugalom és a társadalmi rend védelme nem teszi szükségessé azt. Ezekben az esetekben 10-15 év lehetett a büntetési tétel. Továbbá a 20 év alatti vádlottak esetében szintén lehetőséget adott 5-15 éves börtönbüntetés kiszabására.89 90 91 92 Tehát korántsem volt mindegy, hogy melyik rendelet alapján hoznak ítéletet! Miután a bíróság lazán túllépett a védelem igencsak megalapozott aggályain az eljárás törvényességét illetően, sor kerülhetett a vádlottak meghallgatására. Ezt követte a bizonyító eljárás lefolytatása, a tanúk kihallgatása. Az aggályra okot adó kérdésben beidézett tanúk közül Bálint Sándor rendőrtörzsőrmester úgy nyilatkozott, hogy „Gyulaváriban rádión kívül dobszóval is ki lett hirdetve a statárium”.90 Csizmadia Ferenc őrvezető bizonytalanul állította, hogy a tömegben valaki „mondta, meg kell ezt gondolni, mert statárium van, baj lesz belőle" .91 Szilágyi István tanácselnök szerint „a statárium ki volt hirdetve, dobszóval is, de a rádióból is hallottuk. Köztudomású... a statárium. Kétségkívül voltak villanykorlátozások. Ennek ellenére, a rádióhírek a faluban ismeretesek voltak”.92 Kovács Lajos megerősítette: „A statárium ... ki volt hirdetve, úgy gondolom, köztudomású. A községünkben igen sok rádió van, a községünk elég művelt, politikus is, így a lakosság többsége a statáriumot tudta”.93 Lengyel Imre tanácselnök-helyettes is 85 ERDMANN 2006b 486-487. 86 Magyar Közlöny 100. 1956. XII. 11. 87 Magyar Közlöny 103. 1956. XII. 13. 88 Magyar Közlöny 101. 1956. XII. 12. 89 ERDMANN 2006b 508, 522. 90 ERDMANN 2006b 499. 91 ERDMANN 2006b 502. 92 ERDMANN 2006b 503. 93 ERDMANN 2006b 503-504. 225
