A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Németh Csaba hasonlóképpen vélekedett, bár arra felhívta a figyelmet, hogy a rádiót kevesen hallhatták: „A statárium köztudomású, ki lett plakátozva... A rádió is bemondta, bár az áramkorlátozások miatt azt kevesen hallották”,94 Erdmann Gyula megállapítása szerint az elhangzottak ellenére sem igazolódott be a falragaszok és a helyi sajtó kielégítő információs szerepe. Ezt jelzi Dandé vallomása is: „A statáriumról nem hallottam, a gyulai húsipari vállalatnál dolgoztam, mindennap bejártam. Mondják, hogy ki is volt falragaszolva, de én figyelmen kívül hagytam...”.95 Jellemző, hogy az ügyész felszólítására megváltoztatta a vallomását. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a statáriális eljárás lefolytatásának nem az az előfeltétele, hogy minden terhelt tudjon róla, hanem az, hogy ez helyileg ki legyen hirdetve, és köztudomásúvá váljon. Márpedig szerintük ilyen vonatkozásban az ügyben semmilyen aggály nem merült fel, tehát az eljárást le lehet folytatni.96 Felmerült a védelem részéről, hogy a bíróság értékelje a cselekménytől való önkéntes elállást, mint korlátlan enyhítésre okot adó körülményt. A bíróság elfogadta, hogy az önkéntes elállást nem lehet vitatni, azonban szerintük a cselekménynek ennek ellenére, a statárium miatt komoly következménnyel kell járnia. Kétségtelen, hogy a fiatalok igyekezték a bőrüket menteni a fegyverek visszavitelével, azonban, ha közben a karhatalom kiment volna, akkor tömeges vérontásra kerül sor, mert el voltak szánva a küzdelemre, és nem rajtuk múlt, hogy a szándékuk nem sikerült. Emiatt az önkéntes elállás az ítélet korlátlan enyhítésére lehetőséget nem ad, azonban ezt a körülményt a büntetések mértékének megállapításánál figyelembe veszik.97 98 99 A védők végezetül felvetették a tömeghisztéria és a tömegpszichózis kérdését. Próbálták úgy beállítani, hogy a védenceik a tömegszuggesztió hatása alatt cselekedtek, miután meghallották a rémhíreket, és értesültek a karhatalom túlkapásairól. Ennek kérdésben a bíróság a következő megállapításra jutott: „Kétségkívül megállapítható, hogy a tömeg szétoszlatása során a nem kellő szakképzetséggel rendelkező karhatalmisták a riasztólövéseket vigyázatlanul adták le s történtek a karhatalom részéről a tömeg szétoszlatása során puskatussal és kézzel végrehajtott bántalmazások is”.9S Véleményük szerint azonban, mivel egy „terheltet sem ért az eset alkalmával semmi sérelem ...egyik ott résztvevő terhelt, vagy hozzátartozója sem lett bántalmazva és így még az sem fogadható el, hogy felindulásukban vagy jogosnak vélt sérelmük orvoslása céljából ...cselekedtek”.99 A gyulai esemény ezért „a józan ész, a logika és a becsület törvényei alapján nem indító ok arra, hogy erőszakos úton fegyvert szerezzenek, lefegyverezzenek egy határőrsöt, hogy fegyveresen 94 ERDMANN 2006b 504. 95 ERDMANN 2006b 508, 497-498. 96 ERDMANN 2006b 519. 97 ERDMANN 2006b 519. 98 ERDMANN 2006b 519. 99 ERDMANN 2006b 520. 226
