A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója

A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója

az intenzív művelés következtében teljesen eltűnt, addig más fajok (pl. pohos gyászbogár [Gnaptor spinimanusj) a degradált gyepen is jól érzik magukat.13 Az apróra zsugorodott élőhelyen néhány gerinces fajt találunk. Jellegzetes állat volt régebben az ürge (Citellus citellus), mára azonban számuk nagyon lecsökkent, és ugyanilyen jellegzetes ma is a mezei pocok (Microtus arvalis). Az apró rágcsálók jelenléte vonzza a madarakat (pl. kerecsensólyom [Falco cherrug], vörös vércse [Falco tinnunculusj) ,14 Gyakran a róka (Canis Vulpes L.) lakott vagy elhagyott kotoréka is felfedezhető a kunhalmok oldalában.

Egy halom értékét növeli, ha régészeti leletanyagot találunk benne. A szántott, erősen bolygatott halmoknál gyakran a felszínen is megfigyelhetünk fém- és csontdarabokat, valamint cseréptörmelékeket. Régészeti szempontból meg kell különböztetnünk az évezredek alatt emelt ún. teli-telepeket a sztyeppéi nomád népek temetkezési helyeit jelölő kurgánoktól. Az első teli-telepek több száz éves folyamat eredményeként, a lakószintek egymásra rakódott rétegeiből jöttek létre.15 Az ásatások leggyakoribb leletei a mindennapi élethez szükséges főzésre, étkezésre, tárolásra használt kézzel formált agyagedények.16 A sírhalmok alá a közösség egy vagy néhány tagját temették. A zsugorított testhelyzetben eltemetett férfiak fegyvereket, kőkéseket, a nők több edényt, ékszereket, apró kő- és csontszerszámokat kaptak mellékletként.17 A halottak tájolása népcsoportonként eltér. Jellemző, hogy a sírok egy részét a temetést követően kifosztották.18

Az emberi tevékenység hatására létrejött kunhalmok felépítésük révén szervesen kapcsolódnak a talajhoz. A halmokat legtöbbször a környezetükből kitermelt földből hordták fel.19 Ennek hatására, a halmot körülvevő területen az alapkőzet került a felszínre, amelyen megindulhatott a talajképződés. Ezért a halom környezetében lévő talaj az azóta zajló folyamatok bélyegeit viseli magán, míg a halom alatt lévő talaj a halom keletkezésekor már meglévő talajképződési jegyeket őrzi.20

A kunhalmok védelmében

A kunhalmok döntő hányada intenzíven művelt agrárkörnyezetben fekszik, ezért jövőjük elsősorban a területen élő és gazdálkodó emberek munkájától függ. A halmok jelentős részét már századokkal ezelőtt felszántották.21 A mélyművelés hatására a gyepvegetáció a legtöbb halomról teljesen eltűnt. A gyepművelési ágban

13 STEINMANN-SZABÓ 1976. 64-66.

14 SCHMIDT 1996. 49-52.

15 CSÁNYI 1999. 61-63.

16 RACZKY 1987. 61-85.

17 BÁNFFY-BONDÁR-M. VIRÁG 2003. 132-136.

18 KULCSÁR 1998. 22-26, 105-115.

19 CSÁNYI 1999. 61-63.

20 ALEXANDROVSKIY 1996. 277-287.

21 BEDE 2008. 7-20.

89