A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója
Nagy Ildikó lévő halmokon előfordul, hogy a túllegeltetés vagy éppen a legeltetés hiánya okozza az ősi gyep károsodását. Legrégebbi problémák egyike a halmok fásítása. Néhány évtizeddel ezelőtt a meredekebb lejtőjű halmok egyetlen hasznosítási módját jelentette. Elsősorban növény- és állattani szempontból értékes halmokat veszélyeztetnek a kemikáliák. A ritka, gyengébb ellenálló képességgel rendelkező fajokra jelentenek veszélyt. A pusztulás leglátványosabb formái a halmok elhordása, megbontása. A múlt században számos halom végezte gátak, építkezések töltőanyagaként. Tipikus antropogén hatás a halmok beépítése. Reklámtáblák, vonalas létesítmények (csatornák, villanyoszlopok, gázvezetékek) jelzik a halmok lassú pusztulását.22 A fenti veszélyeztető tényezők is okozzák a halmok állapotának megváltozását. Ez alapján megkülönböztetünk ép, ráhordott, megbontott, roncsolt és elhordott halmokat. Előfordul, hogy a halomnak már nyoma sincs (halomhely). Ebben az esetben a halom azonosítása szinte lehetetlen.23 Érdemes viszont megjegyezni, hogy a halmok, testük állapotától függetlenül hordozhatnak jelentős régészeti és botanikai értékeket, ezért a megbontott, roncsolt halmok értékesek is lehetnek.24 Vizsgálati anyagok és módszerek A Kígyósi-pusztán, védett területen 36 kunhalmot találunk. Jelentős részüket, a védettségnek köszönhetően, a mai napig sikerült megőrizni. A Török-halom esetében azonban az 1960-as évektől kezdve folyamatos pusztulást figyelhetünk meg. Ez a tájképi érték rohamos csökkenésével járt, ezért a védett terület kezelője, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága (továbbiakban: KMNPI) elérkezettnek látta az időt a halom helyreállításához. A KMNPI-nél a Török-halom felújításának terve először 2000-ben fogalmazódott meg, amikor a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatot hirdetett a bánya- vállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok finanszírozására. A KMNPI által elkészített, BT-0/016/00/1 számon nyilvántartott „Tájrendezési terv készítése a Kétegyháza 0213/14 helyrajzi számú területet felhagyott anyagnyerő helyre” című pályázatát a Környezetvédelmi Miniszter döntésével támogatásban részesítette. A KMNPI ezután vállalkozási szerződést kötött az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft.-vei a tájrendezési terv elkészítésére vonatkozóan. A halom felújítása közel 10 évig húzódott. A KMNPI 2009-ben a KEOP- 3.1.2./2F/09 pályázaton elnyert összeggel tudta csak megvalósítani ez irányú terveit. Az építési beruházás elvégzésének jogát a Komlós-Trans-Ép Kft. nyerte el, így ők végezhették el a halom műszaki helyreállítását 2011-ben. 22 TÓTH A. 1999. 13-15. 23 BALÁZS 2006. 62-64. 24 A kunhalmokat az 1996. évi Lili. évi (Tvt.) 23. § (2) bekezdése védetté nyilvánította. A 2003. évi módosításban a fogalom meghatározása is belekerült. 90
